1972-ben számos történelmi jelentőségű esemény zajlott, a teljesség igénye nélkül ebben az évben történt
- a véres vasárnap;
- a tragikus müncheni olimpia;
- az eddigi utolsó Holdra szállás;
- az uruguayi amatőr Old Christians Club rögbicsapat hírhedt balesete;
- valamint ekkor mutatták be A Keresztapa első részét;
- ekkor robbant ki az akkori amerikai elnök, Richard Nixon későbbi lemondásához vezető Watergate-botrány
- és ebben az évben született a magyar vízilabda egyik hőse, Benedek Tibor.
Az esztendő tehát az eseményeket tekintve igen sűrű volt, mégsem emiatt számít a modern történelem leghosszabb évének. A miérteknek az IFLScience járt utána.
1972 szökőévnek számított, így eleve 24 órával hosszabb volt a legtöbb esztendőnél, ráadásul június 30-án és december 31-én egy-egy szökőmásodpercet is bevezettek.
Így összesen 31.622.402 másodperc hosszú volt,
szemben a 365 napos évek 31.536.000 másodpercével és a hagyományos szökőévek 31.622.400 másodpercével.
A szökőmásodpercekre azért van szükség időnként, hogy szinkronba hozzák az óráinkat a bolygó kissé ingadozó forgásával. Az egyezményes koordinált világidőt (UTC) ma atomórákkal mérik, ezek az atomok, leggyakrabban a céziumatomok természetes rezgéseinek figyelésén alapulnak. Minden céziumatom pontosan 9.192.631.770-szer rezeg másodpercenként, az oszcillációk révén pedig az atomórák kifejezetten pontosan mérik az időt, több millió év alatt csupán egy-egy másodpercet tévednek.
Csakhogy ezek az eszközök nem igazodnak tökéletesen a Nap égbolton lévő pozíciójához, hiszen a Föld nem forog tökéletesen egyenletesen. Éppen ezért időnként plusz másodperccel korrigálják a rendszert.
Bár a minimális eltérések mindennapjaink során apróságnak tűnhetnek, számos, az ultraprecíz időmérésre támaszkodó technológia – így a GPS-navigáció – számára nélkülözhetetlen a nagy pontosság. Ezt felismerve egy nemzetközi megállapodás keretében 1972 júniusában bevezették a történelem első szökőmásodpercét, majd decemberben még egyet hozzáadtak az évhez.
Azóta nagyjából 30 szökőmásodpercet vezettek be az UTC-ben, de az 1972-es volt az egyetlen év, amikor kettőt is hozzáadtak. A bevezetés napját azóta is általában június 30-án vagy december 31-én jelölik ki.
A Föld forgása egyébként az utóbbi években gyorsulni látszik, így a napok rövidülnek, ez pedig azt eredményezheti, hogy idővel negatív szökőmásodpercre is szükség lesz. További érdekesség, hogy a történelem leghosszabb éve valójában az i. e. 46-os volt, ami a Julius Caesar idején bevezetett naptárreformra vezethető vissza.
The post Miért volt hosszabb az 1972-es év a többinél? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu





