A 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet értelmében 2025. január 15-től a vállalkozó kivitelezők – például az építészmérnökök, kőművesek, tetőfedők, villanyszerelők, víz-, gáz-, fűtés- és klímaszerelők, festők és burkolók is – kötelesek felelősségbiztosítási szerződést kötni. A biztosítás az általuk vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott – többek között személyi sérüléses és dologi – károk, valamint az ezekkel összefüggő sérelemdíjak megtérítésére vonatkozik. A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie többek között a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre, valamint az alvállalkozókra is – olvasható a Pannon-Safe közleményében.
A kormányrendelet a cég vagy vállalkozó utolsó lezárt üzleti évében elért nettó árbevétel alapján határozza meg a biztosítás fedezetét, vagyis a biztosító által károkozás esetén térítendő összeg felső határát. A hazai építőiparban dolgozó legtöbb kivitelező a legalacsonyabb sávba fog kerülni: ha előző évi árbevételük nem haladja meg a nettó 100 millió forintot, akkor káreseményenként 20 milliós, míg összesen egy évre maximum 40 millió forintos fedezetű biztosítás megkötésére kötelezi őket a kormányrendelet.
Közel 150 ezer vállalkozás érintett – fókuszban a kicsik
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az építőipari vállalkozások száma 2022 végén elérte a 147,4 ezret; ezek több mint 90 százaléka öt főnél kisebb létszámú, míg a legalább ötven fővel működő vállalkozások aránya fél százalék alatt van. Az építőipari cégek jelentős része mikro- és kisvállalkozás, amelyek gyakran egyéni vállalkozásként működnek (utóbbiak száma 2023 végén meghaladta a 85 ezret).
A kivitelezői felelősségbiztosítás érvényességét folyamatosan ellenőrző Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) adatai szerint,
az építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozások közül csaknem 26 ezer még idén szeptember közepén sem rendelkezett a január 15. óta kötelező biztosítással.
Ha a vállalkozó nem köt felelősségbiztosítást, az MKIK intézkedhet. Ez jelentheti a tevékenység felfüggesztését, bírság kiszabását, de szélsőséges esetben a kivitelező nyilvántartásból való törlését is. Azok a kivitelezők tehát, amelyek figyelmetlenségből vagy a szankciók elmaradásában bízva nem kötnek biztosítást, vállalkozásuk működését kockáztatják. Arról nem is beszélve, hogy egy esetleges káresemény után a vállalkozót terheli a teljes kártérítési felelősség.
Spórolhat, aki felmondja és újraköti a biztosítást
Azok a kivitelezők, akik a jogszabályi előírásoknak megfelelően idén január 15-ig megkötötték a kötelező felelősségbiztosítást, legkésőbb annak évfordulója előtt 30 nappal – tehát idén december 15-ig –, írásban mondhatják fel a jelenlegi szerződésüket.
A Pannon-Safe kalkulátora alapján ez sokaknak megérheti, mivel több olyan biztosító is van, amelyik például egy 12 millió forintos éves árbevételt elérő villanyszerelő esetében több mint 20 százalékkal csökkentette az éves biztosítási díjat. Az alsó bevételi sávba tartozó egyéni vállalkozók és cégek számára elérhető legolcsóbb biztosítás éves díja egyébként – 10 százalékos önrésszel és hűségkedvezménnyel – 47 602 forint.
Az új biztosítás megkötése és a régi felmondása az online összehasonlító felületeken egy lépésben történik. „Azok az ügyfelek, akik hűségkedvezménnyel (úgynevezett tartamengedménnyel) kötötték meg a szerződésüket és három évre díjkedvezményt kaptak, idő előtt történő felmondás esetén kénytelenek visszafizetni azt. Érdemes tehát ellenőrizni, hogy a jelenlegi biztosítás tartalmaz-e hűségkedvezményt” – figyelmeztet Békés István, a Pannon-Safe ügyvezetője.
The post A névjegyzékből is törölhetik azokat az építőipari kivitelezőket, akik nem kötnek kötelező biztosítást first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
