Magyarország törökországi nagykövetségének kertjében, Ankarában november 19-én felavatták a város első tugrulszobrát – vette észre a Daily Sabah hírét a Népszava.
A lap szerint a Böjte Horváth István által, 650 kilogrammnyi bronzból és Törökországban kitermelt édesvízi mészkőből – travertinóból – kifaragott munka megszületését a Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatta, így valószínűsítik, hogy a projekt közpénzből valósult meg.
A turul és a tugrul közti leglényegesebb különbség a plusz g betű, hiszen mindkét esetben egy erős, nemes madárról van szó, amire a törökök fontos nemzeti szimbólumként, az erő, és a szabadságvágy jelképeként tekintenek.
Ez a madár talán azt mutatja, hogy Magyarország és Törökország valójában ugyanarról a tőről fakad. A szobor a két ország közös történelmét és barátságát jeleníti meg
– idézi a hír a saját bevallása szerint hároméves kora óta megállás nélkül alkotó Böjte Horváthot, akit „gyönyörű lelkesedés” töltött el, miközben a művén dolgozott.
A szobor egy, a világot jelképező gömbön áll, és az Atatürk sugárutat figyeli – írja a Daily Sabah, ami a szobrász további mondatait is idézi:
A tugrul a türk emberek közös örökségét jelképezi, így a magyar királyokra, valamint az Oguz kán-eposzra egyaránt utal. A madár azt is megmutathatja, hogy Magyarország és Törökország ugyanarról a tőről származik, és jelképezi a két ország közös történelmét, valamint barátságát.
Az 1972-ben született Böjte Horváthnak egyébként főleg Budapest környékén állnak munkái: ő faragta ki többek közt Gross Arnold síremlékét (2020), nevéhez fűződik a Nemzeti Színház előtti Hajóorrban 2021-ben felállított A magyar színházak Trianonját, valamint Vácrátót sokat emlegetett, az első és második világháború áldozatai előtt emléket állító kompozícióját (2014) is, ami negatív térrel mutatja be a frontról soha vissza nem térő családapa által okozott űrt.
The post Tugrulszobrot avattak az ankarai magyar nagykövetség kertjében first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
