George Orwell 1984 című könyvének disztópikus jövőjében „regényírógépek” és popslágergyártó „verscsinálók” szereznek műveket. Ilyesmik korunkban már léteznek, és a fejleményre olyan rövid idő alatt került sor, hogy még nem is térhettünk magunkhoz. Sok mai szellemi munkát végző joggal töpreng el rajta, hogy vajon egy-két év múlva is meglesz-e még az állása. Több millió képzett szellemimunka-vállaló került a létbizonytalanság helyzetébe.

Hátborzongató, hogy a változás milyen gyorsan zajlott le. Miután 2022 novemberében a nyilvánosság számára is elérhetővé tették a ChatGPT-t, olyan újfajta MI, vagyis mesterséges intelligencia fejlesztésére irányuló versengés kezdődött, amely nemcsak feldolgozza az információkat, hanem elő is állítja. Akkoriban még a különböző MI-eszközök inkább csak suta képeket tudtak generálni kutyákról. Manapság azonban már fotorealisztikus képeket készítenek például Donald Trumpról.

Donald Trump being arrested

(Midjourney V5) pic.twitter.com/aUIzMDzZvL

— Weird AI Creations (@WorldOfWeirdAI) March 21, 2023

Számos MI-fejlesztő szerint ez a technológia azzal az ígérettel kecsegtet, hogy utat nyit valamiféle utópisztikus jövőbe. Mások úgy gondolják, civilizációnk összeomlását hozhatja el. Valójában a sci-fiket idéző forgatókönyvekben gondolkodva észre sem vesszük, milyen alattomos módon ássa alá az MI a társadalmakat.

Megkérdőjelezhető szándékú techóriások és karizmatikus lángelmék az MI-kutatásban

Az MI mögött ma olyan vállalatok állnak, amelyek a saját kezükbe vették a technológia fejlesztését, és egymással versengve arra törekszenek, hogy a lehető legszélesebb körű hatást fejthessék ki. Csillapíthatatlan növekedési vágy fűti őket, ezért különböző kiskapukat használnak ki, és félrevezetik a felhasználókat a termékeikkel kapcsolatban, vagyis megkérdőjelezhető szándékú szereplőkként formálják az MI jövőjét.

Soha korábban nem voltak még a történelmünkben olyan rendkívüli hatalommal rendelkező és annyi ember életét befolyásolni képes szervezetek, mint korunk techóriásai. Az internetfelhasználók 90%-a a Google-lel keres rá információkra a weben, és a számítógépezők 70%-a Microsoft-szoftvert használ. De az említett vállalatok még ezekkel a számokkal sem elégedettek.

A Microsoft igényt tart a Google 150 milliárd dolláros keresőmotor-üzletére, a Google pedig a Microsoft 110 milliárd dolláros felhőbizniszére vetett szemet. Háborúskodásukhoz hozzátartozik, hogy mindkét vállalat ellopja mások ötleteit, így a mesterséges intelligencia jövőjét lényegében csupán két ember: Sam Altman és Demis Hassabis alakítja.

Az egyikük vézna, higgadtan beszélő, késő harmincas vállalkozó, aki edzőcipőben jár irodába. A másik késő negyvenes sakkbajnok, aki a játékok megszállottja. Mindketten rendkívül intelligens, karizmatikus vezetők, akik olyan ígéretes víziókat vázoltak fel a mindenható MI-ről, hogy az emberek szektákat idéző áhítattal álltak be mögéjük.

A két vezető története nem csupán a jelenleg is folyó versengés kereteit határozta meg, hanem a ránk váró kihívásokat is, többek között, hogy valamiképpen rendeznünk kellene az MI kapcsán felmerülő morális kérdéseket, miközben a technológia továbbra is techóriások kezében marad.

Hangzatos ígéretek után jött a kiábrándító realitás

The post A jövőt akarták megmenteni – végül a techóriások szolgálatába álltak first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu