A háziállatok sokkal rövidebb ideig élnek, mint az emberek, miközben időt, energiát, rengeteg pénzt és érzelmeket fordítunk a gondozásukra. Nem meglepő tehát, hogy a klónozási technológiák fejlődésével párhuzamosan egyre több ember fedezi fel annak lehetőséget, hogy létrehozzák szeretett háziállatai másolatát. Dolly, a bárány 1997-es születése óta a klónozás nagy üzletté vált – és olyan hírességek fordulnak ehhez, mint Tom Brady NFL-legenda, vagy Barbara Streisand színésznő, akik a hírek szerint leklónoztatták a kutyáikat, írja a Science Alert.
Jó ötlet klónozni a háziállatokat?
A klónozás nemcsak drága, de lehetséges egészségügyi kockázatokkal is jár a másolatok számára. Egy tanulmány szerint a klónozott malacok 48 százaléka életük első hónapjában elpusztul, a szarvasmarha-klónoknál pedig mozgásszervi problémák, többek között sántaság és ínproblémák jelentkeztek. Ha korábbi kedvencének bármilyen genetikai betegsége volt, vagy genetikája miatt fokozott volt egy betegség kockázata, akkor a klónok is öröklik ezeket. Nagyon nagy az esélye annak is, hogy a klónozott háziállat egyáltalán nem hasonlít majd az eredetire – személyiségben, viselkedésben és megjelenésben is eltérő lehet.
A klónozás alapelve egy élőlény pontos genetikai másolatának létrehozása. Ahogy az egypetéjű ikrek azonos genetikai profillal rendelkeznek, az állati klónok genetikailag azonosak azzal a „szülővel”, amelyből a genetikai anyagot kinyerik. Az állati klónozás folyamatát szomatikus sejtmagátültetésnek vagy SCNT-nek nevezik. A genetikai anyagot egy adott sejt magjából távolítják el, majd egy olyan petesejtbe helyezik át, amelyből eltávolították a sejtmagot. Megfelelő körülmények között a petesejtből egy új szervezet – vagyis klón – fejlődhet. Háziállatok klónozásának esetében a kezelt petesejtet egy nőstény állatba kell átültetni, aki kihordja, majd életet ad a teljesen kifejlett klónnak.
Bár a biológusok már több mint egy évszázada kísérleteznek különféle állatok klónozásával, még ma is csupán 16 százalékos a sikerességi ráta.
Nem minden a gén
A klónok bár genetikailag azonosak lesznek, de egy adott állat viselkedése nem reprodukálható teljes egészében, ugyanis ez az élettapasztalataik és a környezeti hatások eredménye is. Tehát, hacsak nem tudunk pontosan azonos nevelést, rutinokat és életkörülményeket biztosítani a klónozott háziállat számára, akkor nem valószínű, hogy pontosan ugyanúgy fog viselkedni, mint az eredeti jószág. Még a klónozott állatok fizikai megjelenése is eltérhet az eredeti genetikai donorétól: az első klónozott macska genetikai donorja tarkabarka színű volt – a klónnak pedig barna szőrzete lett.
A klónozás tehát bár hasznos lehet a veszélyeztetett fajok megvédése szempontjából, ugyanez nem mondható el a háziállatok esetében.
A menhelyeken ugyanis ma is több millió állat sínylődik világszerte, így a klónozás költségét, vagyis azt a több mint 50 ezer dolláros (16,3 millió forintos) összeget jobban is el lehetne költeni.
The post Egyre több híresség klónoztatja a háziállatát first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
