1878. február 1-jén Budapesten született Guttmann Arnold néven egy szegény zsidó család legidősebb gyermekeként. Már négyévesen megtanulta az úszás alapjait a Dunán, a Scholz-uszodában. Tizenhárom éves volt, amikor apja a Dunába fulladt, de ez nem tántorította el az úszástól.
A fővárosban horgonyzó matrózoktól tanulta el a váltott karú úszást, ami a korszakban elterjedt mell- és oldalúszóütemnél lényegesen hatékonyabb volt. Versenyzői pályafutását 1894-ben kezdte a Magyar Úszó Egyesületben.
Alfréd Hajós (1878-1955) was an universal people, the first sportstar!
– football player (2x cham. with BTC, 1901, 1902)
– swimmer (2x olympic cham, 1896)
– athlete (national sprinter cham.)
– architect (famous buildings)
– national football team coach
– referee
– journalist pic.twitter.com/ZJWpHjRXXp— A FutballKutató
(@FootballExplor) January 22, 2019
Hajós a magyar tempót választotta
A Markó utcai főreálgimnázium elvégzése után, a Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát 1899-ben. Egyetemi évei alatt is aktívan sportolt, tornázott és futott is.
Egyike volt a korszak legtehetségesebb úszóinak, 17 évesen már Európa-bajnok volt.
Egy évvel később, egyetlen úszóként került be az első magyar olimpiai keretbe, amely mindössze hét versenyzőből állt. Az athéni játékokra hazai versenymedence híján a Rudas fürdő 27-28 fokos vízében edzett.
1896-ban az első újkori olimpián 100 és 1200 méteren is diadalmaskodott, megszerezve a magyar sport első olimpiai győzelmeit. Az úszóversenyeket április 11-én Pireuszban, a Zea-öböl 10-12 fokos, erősen hullámzó vizében rendezték.
Az úszás stílusa nem volt szabályozva, míg a többi nemzet mellben úszott, Hajós a magyar tempónak nevezett úszóstílust választotta, ami a matrózoktól tanult technika továbbfejlesztett, a karmozgás lábütemmel kiegészített változata volt, gyakorlatilag megegyezett a mai gyorsúszással.
Győztem! Győztem!
A 100 méteres verseny rajthelyéhez, az öböl közepén kifeszített kötélhez gőzhajóval szállították versenyzőket. A startpisztoly eldördülését követően elsőként Hajós érte el a célt jelző kötelet 1:22,2 perces idővel.
Alfréd Hajós (1878-1955) was an universal people, the first sportstar!
– football player (2x cham. with BTC, 1901, 1902)
– swimmer (2x olympic cham, 1896)
– athlete (national sprinter cham.)
– architect (famous buildings)
– national football team coach
– referee
– journalist pic.twitter.com/ZJWpHjRXXp— A FutballKutató
„Pisztolylövés jelezte az indulást, s vadul nekivágtam a tarajos, húsbavágó hideg víznek … Észre sem vettem, hogy a vízben kifeszített kötél horzsolja mellemet, csak úsztam, úsztam… Azt sem tudtam, hányadik helyen vagyok. Még fel sem eszméltem, amikor a mindinkább erősödő moraj és a tömeg zúgása jelezte, hogy a versenyzők célba értek. Egyszerre csak a kiáltásokból „Zito I Hungáriái”, „Éljen Magyarország!” hangjai váltak ki s a versenybíróság hajóján a legmagasabb árbocra lassan felhúzták Stobbe Ferenc bokrétaünnepi zászlaját” – írta az Így lettem olimpiai bajnok című könyvében.
„A zenekar pedig rázendített az osztrák himnuszra. De egyszerre elhallgatott a zene s a hirtelen beállt csendben néhány ember ajkán megszólaltak a magyar himnusz hangjai. Az volt az érzésem, hogy a kis magyar kolónia tagjai inthették le a zenekart s énekelték el nemzeti himnuszunkat.
Győztem!… Győztem!… 1 : 22.2 másodperces időt úszva első lettem az olimpiák történetében az első úszóversenyek során. (Az ókori olimpiai játékokon ugyanis nem rendeztek úszóversenyeket.)
A magyar delfin
Hajós 500 méteren is indult volna, de nem ért oda időben a kezdésre, így volt ideje rápihenni az 1200 méteres versenyre. A hajófedélzetről induló mezőnyre hatvan métert vert rá úgy, hogy körülötte sorra adták fel a riválisok a versenyt a dermesztő hideg vízben, végül 18:22,1 perces idővel győzött.
A közönség ünnepelte, másnap a görög lapok már, mint a „magyar delfint” emlegették. A király a zárófogadáson megkérdezte tőle: „Hol tanult meg ilyen jól úszni?” Mire nagy derültséget keltve azt válaszolta: „A vízben.”
1896-ban ismét megnyerte Bécsben a nem hivatalos úszó Európa-bajnokságot, majd 19 évesen befejezte úszópályafutását. Áttért a tornára és atlétaként is sikereket ért el.
Futballtól az építészetig
Később labdarúgó lett, klubja, a Budapesti Torna Club (BTC) színeiben 1897-ben játszott a Millenáris pályán az első magyarországi labdarúgó-mérkőzésen, majd az első nemzetközi meccsen is. A BTC-vel 1901-ben és rá egy évre magyar bajnoki címet is szerzett, s 1902-ben az első magyar labdarúgó-válogatottnak ő volt a csapatkapitánya. 1904-ben visszavonult az aktív sportolástól.
1906-ban szövetségi kapitány lett, sőt még játékvezetőként is működött. Az 1900-as évek elején neves újságírónak számított, a Sport-Világ című lap az ő szerkesztésében jelent meg.
Építészeti munkássága is jelentős. Alkotásai az eklektikától, illetve a szecessziótól a modern formák alkalmazásáig igen változatosak. Az egyetem elvégzése után előbb Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában dolgozott. 1907-től Villányi Jánossal közösen önálló építészeti irodát tartott fenn.
Első jelentős megrendelésük a Magyarországi Református Egyház zsinati székházának megtervezése volt, majd az 1915-ben átadott debreceni Aranybika Szálló tette építészként is országosan ismertté Hajós nevét.
Olimpiai ezüst a művészeti versenyeken
A két világháború között már önálló építészirodát vezetve főleg sportcélú létesítmények tervezésével foglalkozott. Elsőként az 1922-ben átadott, UTE számára tervezett stadionja valósult meg a Megyeri úton. Ez volt az első magyar létesítmény, amely a stadion nevet kapta, és az első ilyen, amely vasbetonból készült.
1924-ben Lauber Dezsővel közösen készített „Ideális stadion” című terve ezüstérmet nyert az olimpiai művészeti versenyeken Párizsban, úgy, hogy az aranyérmet nem ítélték oda.
1930-ban adták át az általa tervezett, és ma nevét viselő margitszigeti fedett sportuszodát, amit a vasbeton-szerkezet lehetőségének merész kihasználása, korszerű tér- és homlokzatformák jellemeznek.
A zsidótörvények hatálya alól sokáig felmentették, de a nyilas uralom idején neki is bujkálnia kellett. 1945 után irodáját nem nyithatta újra, de ő vezette a Vajdahunyadvár, a Tőzsdepalota és több más középület helyreállítási munkálatait, még a sztahanovista kitüntetést is megkapta.
Utolsó épülete a kelenföldi művelődési ház volt 1955-ben.
Igazi híresség
Hajós Alfréd 77 évesen halt meg Budapesten, sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található. Nevét iskolák, utcák, emléktáblák, emlékművek őrzik.
1966-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották az úszás halhatatlanjai, az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 2002-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat, 2010-ben posztumusz Ybl Miklós-díjat kapott.
2013-ban posztumusz beválasztották a Magyar Úszó Hírességek Csarnokába. Tárgyi és szellemi hagyatékának ápolására 2002-ben létrehozták a Hajós Alfréd Társaságot. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2024-ben megalapította a BME Hajós Alfréd-díjat az év legjobb hallgató-sportolójának.
Forrás: Nemzeti Archívum Sajtóarchívuma
The post Az osztrák himnuszt kezdték el játszani első olimpiai bajnokunknak – 70 éve halt meg Hajós Alfréd first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
