Meghalt Ion Iliescu volt román államfő, az ország első szabadon választott elnöke – jelentette be kedden a bukaresti kormány. A tüdőrákban szenvedő 95 éves politikust az Agrippa Ionescu kórházban érte a halál, ahol az utóbbi két hónapban intenzív ellátásban részesült.
A 14 éves kora óta kommunista, majd 1989-től „posztkommunista”, végül szociáldemokrata politikus jelképes helyen, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által működtetett kórházban hunyt el. Mindez tulajdonképpen nem is meglepő: Iliescu pályáját végigkísérték a szolgálatokról szóló legendák: megfigyelték, segítették vagy gátolták a karrierjét, hatalomra kerülve pedig már ő befolyásolhatta ezeket – megannyi, többnyire sosem bizonyított híresztelés övezte az 1930-ban született politikus nyolc évtizeden átnyúló politikai fordulatait.
Az viszont biztos, hogy Iliescu sok évtizeden át volt politikailag aktív. 1944-ben lett a kommunista ifjúsági szervezet tagja, később Nicolae Ceausescu román kommunista pártvezér és államfő idején a „román KISZ” vezetője is volt, és ebben a minőségében az ifjúságért felelős miniszteri posztot is betöltötte. Még a 2010-es évek végén is megpróbálták bíróságon felelősségre vonni a nevéhez fűződő leghomályosabb ügyekben, többek között emberiesség elleni bűnökkel vádolva őt.
Egyik közéleti ellenfele, a Cotidianul bukaresti lap szerzője, az újságíró Cornel Nistorescu is csak annyit tudott az Iliescuról szóló keddi nekrológjában írni: a többszörös román államfő halála után számos kérdés marad nyitva, de leginkább azok a bíróság által meg nem ítélt iratok kérdésesek,
- amelyek az 1989-es decemberéről (Iliescu hatalomra kerüléséről),
- valamint az azt követő, a kilencvenes évek elején megszervezett (több halálos áldozatot követelő) „bányászjárásokról” szólnak.
Ez utóbbiak, a Zsil-völgyéből több alkalommal, több hullámban Bukarestbe érkezett, a fővárosban randalírozó bányászok Iliescu hatalmának megőrzését, politikai riválisai – a történelmi pártok és az egyetemisták mozgalmai – meggyengítését, valamint az Iliescuval versengő Petre Roman kormányának megbuktatását szolgálták. Mindkét ügyben indultak bírósági eljárások Iliescu ellen, de egyiket sem vitték végig, az igazságszolgáltatás sosem érte utol őt.
Nem véletlenül búcsúztatta kedden Nicușor Dan román államfő az elődjét ezekkel a szavakkal:
A történelem ítélkezik majd Ion Iliescu, az átmenetet jelentő 1990-es évek központi alakja felett. A mi kötelességünk tisztázni ama korszak nagy büntetőügyeit, hogy az igazság tudatában léphessünk tovább.
A Transtelex cikke szerint az USR – Dant az elnökválasztáson „kívülről” támogató korábbi pártja – határozottan negatívan ítéli meg Iliescu politikai örökségét. Az USR Dan győzelme után a kormányba is bekerült, amelynek fő ereje viszont az éppen Iliescu által alapított Szociáldemokrata Párt (PSD).
Miközben a PSD jelenlegi elnöke, Sorin Grindeanu szép szavakkal emlékezett Iliescura, addig a liberális USR vezetője, a temesvári polgármesterként is ismert Dominic Fritz bejelentette: nem vesznek részt Iliescu gyászünnepségén. Az USR még azt is kifogásolta, hogy a szocdem vezetésű kormány nemzeti gyásznapot rendelt el az egykori köztársasági elnök halála miatt. Fritz szerint Iliescu
halála nem azért fájdalmas, mert eltávozott, hanem, mert ennyi nyitott sebet hagyott maga után.
Iliescu vitatott politikai örökségéről megkérdeztük a Románia-szakértő történészt, Zahorán Csabát.
The post „Halál az értelmiségiekre!” – Iliescu öröksége máig megosztja a román politikát first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
