A kiszivárgó hírek szerint Orbán Viktor egy swap-line (valutacsere) megállapodás elindításáról köthetett alkut Washingtonban Donald Trump amerikai elnökkel, ami a forint árfolyamának erősítését segítheti szükség esetén. A pénzügyi segítségről a magyar miniszterelnök homályosan fogalmazott: „Ha bármilyen külső támadás érné Magyarországot, annak a pénzügyi rendszerét, akkor arra a szavukat adták az amerikaiak, hogy ebben az esetben a magyar pénzügyi stabilitást meg fogják védeni. Abban az esetben, ha Magyarországot egy ilyen külső, spekulációs vagy politikai támadás érné, akkor egy amerikai pénzügyi védőpajzzsal számolhatunk.” Hozzátette, akár az árfolyamunkat, akár az adósságbesorolásunkat vagy a hitelbesorolásunkat érintené pénzügyi támadás, az amerikai segítség rendelkezésünkre áll.

Azóta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is megerősítette, hogy valóban egy swap-line szerződésről van szó, melynek a feltételeit, részleteit egyelőre nem ismertették a kormányzati szereplők.

Ha beáll mögéd egy nagy, kigyúrt ember, akkor nem kötnek beléd

– összegzett a miniszter, aki szerint a forintárfolyam hétfői erősödésében biztosan szerepet játszott a swap-line beharangozása.

A swap-line két központi bank között létrehozott megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy egymás devizájához ideiglenesen hozzáférjenek. Jelen esetben az Egyesült Államok jegybankja, a Fed dollárt adhat a Magyar Nemzeti Banknak, cserébe az forintot helyez letétbe, amit később ugyanazon az árfolyamon visszacserélnek. A swap-line nem hitel, hanem likviditási biztosíték, amelynek alapján a devizaforrások folyamatosan hazánk rendelkezésére állhatnak. Amennyiben a magyar devizapiacot külső sokk érné – például amilyet 2022-ben láthattunk –, akkor az MNB-nek nem kellene tűzoltásszerűen, piaci áron vásárolnia a forintot, ehelyett egy „védőpajzs” stabilizálhatja az árfolyamot, megakadályozhatja a devizaválság kialakulását.

A swap-line-nak természetesen van költsége, amely a két deviza közti kamatkülönbözetből adódhat.

Nem látni, hogy miért lenne égetően szükséges

Valutacserét válságközeli helyzetben lévő országok alkalmaznak, ilyen típusú amerikai segítséget Mexikó és Argentína is csak a legsúlyosabb pénzügyi krízis időszakában vet be.

A bejelentés gazdaságilag azért nehezen értelmezhető, mert a finanszírozási helyzet jelenleg Magyarországon korántsem kritikus.

Meglehet, hogy swap-line csak egy politikai termék, pusztán a médiának szóló kommunikációs blöff

– ilyen és ehhez hasonló vélekedéssel kommentálták az ügyben megszólaló neves hazai közgazdászok a belengetett megállapodást. Azt ugyanakkor megjegyezték, súlyos hiba lenne a védőpajzs miatt magasabb fokozatra kapcsolni a választási pénzosztást.

Pénzügyi válsághoz közeli helyzetnek egyelőre a nyomát sem láthatjuk:

• az idén mintegy 6 százalékkal erősödött a forint az euróhoz és 20 százalékkal a dollárhoz képest, ami elsősorban az európai szinten magas, 6,5 százalékos alapkamatnak köszönhető.
• Érdemes megjegyezni, hogy a forint egészen más ligába tartozik, mint az argentin peso: előbbi teljesen konvertibilis, szabad lebegésű árfolyammal rendelkezik, míg az utóbbi lényegében devizapótlék-funkciót tölt be az amerikai dollár mellett. A peso volatilitása rendszerszintű és kontrollálatlan, az árfolyam szinte folyamatos lejtmenetben van. Ezzel szemben a forint árfolyammozgása lassú, piaci ciklusokhoz kötött, és visszaerősödésre képes.
• A hazai devizatartalék szintje a legutóbbi jegybanki jelentés szerint augusztusban a 48,4 milliárd euróra szökött fel, ami történelmi rekord,
• a folyó fizetési mérleg az idei második negyedévében 1,4 milliárd eurós, vagyis 1,9 százalékos többletet mutatott GDP-arányosan,
• és bár a 4,3 százalékon ragadt infláció európai összevetésben az ötödik legnagyobb, ám összehasonlíthatatlan a 100 százalék feletti argentin hiperinflációval.

Hosszan lehetne sorolni a magyar gazdaság bajait, a hiányzó uniós forrásokon és az Európa-rekorder kamatkiadásokon át a bizalmi válságig, ám

a nemzetközi befektetők által figyelt mutatók egyike sem tükröz veszélyes helyzetet.

A közszolgáltatások színvonalán érezhető leginkább, hogy rossz helyzetben van a költségvetés, amelynek idei és jövő évi hiányszámát a kormány a minap 5 százalékra emelte. Ez nem volt meglepetés: hitelminősítők és az elemzők eddig is általában 5–6 százalék körüli szintre becsülték a tényleges hiányt 2025-re és 2026-ra vonatkozóan. Ez uniós szinten korántsem kiugró – Lengyelországban például már az idén 6, Romániában pedig 8 százalék felett lehet a deficit.

A deviza- és kötvénypiacok egyelőre „lenyelték” a választás előtt bejelentett hangulatjavító intézkedéseket, amelyek költsége egyes becslések szerint már jócskán felülmúlta a kétezer milliárd forintot. A pénzosztás finanszírozási terhei ugyanakkor nem egyszerre, hanem hosszabb távon, akár több évre elhúzódóan jelentkeznek. A kormány részéről tetten érhető némi óvatosság, amire jó példa, hogy jövőre a 14. havi nyugdíjból csak egy heti részt fizetnének ki.

A piaci konszenzus szerint a magyar államkötvényeket az elkövetkezőkben is befektetésre ajánlott kategóriában tartják majd a hitelminősítők. Ilyen gazdasági kondíciók mellett a swap-line leginkább politikai kampányfogásnak tekinthető, csak üzenetértéke lehet – erősített rá Szabó E. Viktor, a londoni Aberdeen Investments befektetési igazgatója.

További, mértéktelen szintű költekezés nem körvonalazódik az Orbán-kormány részéről, így

a swap-line-nak effektív piaci értelme csak akkor látszódna, ha a kabinet extrém irányba mozdulna el, például, ha ellehetetlenítené a legnagyobb ellenzéki párt indulását a választáson.

Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy a nemzetközi befektetők általában nem fókuszálnak a politikai eseményekre, ám ez alól kivételt képeznek a választások, amit nemrég a lengyelországi példa is tükrözött. Az extrém forgatókönyvet a törökországi példa mutatja: a török gazdaság az idén súlyos megrázkódtatást szenvedett el, miután márciusban letartóztatták Ekrem Imamoglut, Isztambul polgármesterét, aki Recep Tayyip Erdogan elnök fő kihívója lett volna a következő elnökválasztáson.

Ez a lépés azonnali pánikot váltott ki a pénzpiacokon: a líra árfolyama közel 13 százalékkal esett az amerikai dollárral szemben, mire a török nemzeti bank kénytelen volt egy kamatcsökkentési ciklus kellős közepén 42,5 százalékról 46 százalékra megemelni az alapkamatot, hogy megfékezze az inflációt. A jegybanknak drasztikus intervenciókat kellett végrehajtania a líra védelmében, mintegy 50 milliárd dollár értékben adtak el devizatartalékokat.

Ha magyar-kormány is hasonlóan extrém lépésekre készül, akkor tényleg kellene valamilyen védőháló, de ez a feltételezés jelenleg az összeesküvés-elmélet kategóriába tartozik

– fűzte hozzá a közgazdász.

Egy társadalmi felzúdulás ijeszthet rá a piacokra

A swap-line megállapodás burkolt üzenete az, hogy a magyar gazdaság nagyon törékeny állapotban van, vagy közép-hosszabb távon abba kerülhet. Orbán Viktor az ATV-nek adott keddi interjúban az ezzel kapcsolatos kérdést azzal ütötte el, hogy „az első világháború óta Magyarország mindig bajban van.”

Jelenleg nincsenek pénzügyi stabilitási problémák, illetve elfedi ezeket a magas alapkamatszint, ami biztosítja a portfoliótőke beáramlását. Az államháztartási hiány azonban magas, a költségvetési kilátások nem jók, és komoly probléma lehet, hogy az államadósság kamatterhei nagyon magasak, GDP-arányosan messze a legnagyobbak az EU-ban.

A pénzügyi stabilitási kockázat fennáll, de nem azonnal, hanem a jövőben

– értékelt lapunknak Martin József Péter, a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója

Egy ilyen kétoldalú megállapodás – amely egyelőre csak ígérvény – azt tükrözi, hogy a magyar kormány rászorulhat egy nagy gazdasági hatalom támogatására, miközben az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „vörös posztó” a jelenlegi kormány szemében. Így csak az Egyesült Államok védőhálója jöhet szóba. A swap-line Martin szerint is leginkább „kommunikációs lufinak” tekinthető, ezzel igyekeznek elhitetni a piacokkal, hogy a forint egy spekulatív támadás esetén is ütésálló lehet. Ezt rövidtávon be is vették a befektetők, legalábbis erre lehet következtetni a hétfőn tapasztalt árfolyamerősödésből.

A jelenlegi helyzetben nem a választási osztogatás válthat ki spekulatív támadást a forint ellen – annak negatív hatása később jelentkezik –, hanem a politikai tényezők. A pénzpiacok adott esetben negatívan reagálhatnak arra, ha a jogállamiság és a jogbiztonság helyzete és ezzel összefüggésben a korrupció szintje elviselhetetlen mértékben romlik. Nem valószínű, de nem is kizárható opció, hogy a kormányzati manőverek nyomán megkérdőjeleződik a Tisza Párt indulása a választáson, például, ha megpróbálnák jogi eljárás alá vonni a jelenleg a választás esélyeseként számon tartott Tisza Párt elnökét, Magyar Pétert vagy a párt más prominens személyiségeit. Ezzel a kormányképes alternatíva is kétségessé válna.

A jelenlegi közhangulatban egy hasonló lépés nagyon komoly társadalmi felháborodást válthatna ki, ami az instabilitás miatt visszahatna a forintra, és gyengítené az árfolyamot

– jelentette ki Martin József Péter.

Szintén kicsi az esély a megvalósulására, ám hasonló szituációt teremtene, ha eredeti formájában fogadnák el az úgynevezett átláthatósági törvényt, amelynek nyomán bármelyik, külföldi pályázatokat elnyerő és támogatásokból részesülő médiavállalatot és számos független civilszervezetet önkényesen feketelistára lehetne helyezni, ellehetetlenítve a működésüket. Ezt mai helyzetben nem valószínű, hogy tolerálná a társadalom.

Összességében: ha még inkább kiiktatnák a demokratikus fékeket, ha a rezsim még elnyomóbbá válna, akkor beszakadhatna a forintárfolyam. Nem önmagában a diktatórikus fordulatnak lenne piacmozgató ereje, hanem annak, hogy ez társadalmi nyugtalanságot válthat ki, ami destabilizálná a rendszert – hangsúlyozta a TI ügyvezető igazgatója.

Ezzel együtt nem túl valószínű, bár teljesen nem kizárható, hogy az Egyesült Államok egy a mainál keményebb autoriter berendezkedés védelmében megsegítené a magyar pénzpiacokat.

Történelmileg példátlan lenne, ha az USA és Magyarország közötti megállapodás értelmében egyszerűen negligálnák a nemzetközi kötelezettségeket, figyelmen kívül hagynák a nemzetközi intézményeket, és felülírnák a pénzpiacok ítéletét

– szögezte le Martin.

A felszínen az látszik, hogy szoros barátság alakult ki Donald Trump és Orbán Viktor között, a Fidesz és a Republikánus Párt között erős az ideológiai hasonlóság, mindketten a liberalizmust tekintik a legfőbb ellenségüknek. Ám az amerikai Kongresszusban számos republikánus képviselő körében nagy az ellenérzés az Orbán-kormány orosz közeledését illetően. Ezt jól tükrözi a demokrata és republikánus szenátorok közös nyílt levele, amelyet a magyar kormányfőnek címeztek a washingtoni látogatása előtt. Az USA még ma is demokráciának tekinthető, így a képviselők véleménye továbbra is lényeges kérdés – figyelmeztetett Martin József Péter.

The post Pénzügyi védőpajzs: diktatúrába fordulás esetén lenne indokolt a forint latin-amerikai típusú védelme first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu