Vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája péntek délután a Parlamentben.
KDNP: Pontosabbá, gyorsabbá, egyszerűbbé és átláthatóbbá válnak a választások
Vejkey Imre (KDNP) a törvényjavaslat céljaként a június 9-i általános választások tapasztalatai alapján időszerűvé vált módosítási igények átvezetését jelölte meg.
Ezeket az igényeket a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolójában foglaltak alapján fogalmazták meg. Ezek között szerepel az arányosabb választókerületi határok kialakítása, a szavazatok automatikus újraszámlálási kötelezettségének bevezetése, a boríték kötelező használatának eltörlése, valamint a névjegyzék megállapításával kapcsolatos szabályok módosítása is – foglalta össze.
A kormánypárti képviselő szerint a módosítások pontosabbá, gyorsabbá, egyszerűbbé és átláthatóbbá teszik a választások lebonyolítását, ezért azok támogatását kérte.
MSZP: A törvénymódosítás egyoldalúan a Fidesz érdekeit szolgálja
Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt mondta, a törvénymódosítás egyoldalúan a Fidesz érdekeit szolgálja, „nyilvánvalóan sértve ezáltal a választások tisztaságának elvét”.
A javaslat célja Budapest visszaszerzésén túl egyértelműen az, hogy az országon belül csökkentsék a főváros arányát, így a budapesti választópolgárok politikai befolyását – vélekedett, hiányolva a módosításhoz a hatástanulmányt és az előzetes egyeztetést az ellenzékkel a témáról.
A fővárost érintő módosítások megnehezítik a polgármesterek és az egyéni választókerületi országgyűlési képviselők kapcsolatát – értékelte, majd sérelmezte, hogy saját választókörzetét
minden érdemi indok nélkül felnégyelték.
Az ellenzéki politikus az átláthatóság érdekében szeretné, ha a kormány választókerületenként bemutatná a választásra jogosultak pontos számát.
Semmi nem indokolja, miért kell Budapest választási körzeteit teljes mértékben átalakítani. A változtatás miatt tovább sérül az arányosság elve, így „a tényleges szándékot indokoltan nevezhetjük választási csalásnak” – jelentette ki Kunhalmi Ágnes.
Jobbik: a javaslat nem garantálja az arányos és igazságos választási rendszert
Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka szerint a választási törvény módosítása nem garantálja az arányos és igazságos választási rendszert.
Az ellenzéki képviselő a javaslat pozitív elemeként említette, hogy a választási bizottság ülései online is megtarthatóak lesznek. Ugyanakkor szerinte meg kellene fontolni, hogy a jelölő szervezetek által oda delegált tagoknak is járjon költségtérítés.
A Jobbik automatikus újraszámlálást javasol, amennyiben egy százalék különbség van az első és a második helyezett között – közölte.
Brenner Koloman kifogásolta, hogy a javaslatban szereplő körzethatárok nem veszik figyelembe a történelmi kistérségi hagyományokat, amelyek a társadalmi együttélés mindennapjait érintik.
Példaként említette, hogy a budakalászi választókerület elnyúlik Zsámbékig, és Szentendréhez hozzácsatoltak a városhoz szervesen nem kapcsolódó településeket. Mindeközben a somogyi körzetekhez nem nyúltak hozzá – vetette fel.
Szerinte így a javaslat nem fogja azt eredményezni – ahogy a kormánypárti képviselők állítják –, hogy a magyar polgárok szavazatai ugyanannyit érjenek – értékelt.
A Jobbik javasolja a győzteskompenzáció eltörlését, mert az szerintük torzítja a mandátumkiosztást, és „egypárti túlhatalmat” erősítő elem a választási rendszerben. Szorgalmazza továbbá a kétfordulós választási rendszer visszaállítását, mondván, az ad lehetőséget „természetes szövetségkötésekre”, valamint azt is, hogy a Nyugat-Európában élő magyarok is szavazhassanak online.
A Jobbik emellett 8 osztály elvégzéséhez kötné a választójogot.
Párbeszéd: a Fideszben egy rajzversenyt hirdettek
Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta, úgy látszik, hogy a „rubeljobboldal” annyira fél a 2026-os választási bukástól, hogy a „Fideszben egy rajzversenyt hirdettek” az országgyűlési választókörzetek átrajzolására, a saját hatalmuk megtartása érdekében. A több mint hatvanoldalas javaslatot éjjel nyújtották be, hogy az ellenzéki képviselőknek esélyük se legyen átnézni – tette hozzá.
Úgy fogalmazott:
szándékosan angolul mondom, de who the fuck is Pajtók Gábor? Magyarra lefordítva szebben: ki a csuda az a Pajtók Gábor, hogy egy személyben gondolja úgy, hogy nála van a bölcsek köve, és átírja egyedül a választási törvényt?.
Már arra sem veszik a fáradságot, hogy legalább a kormány vagy a kormányzópártok terjesszék be az indítványt, hogy kialakulhasson egy szélesebb körű társadalmi vita, pedig az egész országot érinti, hogy hogyan alakul a jogszabály – érvelt a képviselő.
Azt mondta, a módosítássorozatnak még nincsen vége: „tudjuk, hogy még más aljasságra is vetemedni fognak”, leviszik a bejutási küszöböt, hogy a „kamupártoknak is előnyt adjanak, és egyéb módon próbálják majd befolyásolni a választás kimenetelét”. Úgy értékelt, a változtatás nem csökkenteni, hanem növelni fogja a különbségeket.
Szabó Tímea felhívta a figyelmet arra, hogy saját egyéni körzetét, a fővárosi 10. számú választókerületet a határok átrajzolásával még nagyobbá teszik. Úgy számolt, hogy ezentúl ez a választókerület nem hetven-, hanem körülbelül 75 ezer fős lesz, miközben Tolna vármegyében van egy 58 ezer fős körzet, azaz a két választókerület mérete mintegy harminc százalékkal tér el.
Azzal, hogy elvesznek két körzetet a fővárostól, „szimplán csak bosszút állnak” a budapesti szavazókon – mondta Szabó Tímea.
The post Rubeljobboldal, felnégyelés, rajzverseny: a választókörzetek átrajzolásáról vitázott a parlament first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu