Kocsmákban terjedt, majd misszionáriusok hordták szét a leghíresebb karácsonyi dalt

Thumbnail for 2522620

Elmúlt a karácsonyi szezon, de az osztrákokat ez nem izgatja. Amíg hó van (márpedig náluk akad bőven), ők addig csúcsra járatják az ünneplést – azaz a Csendes éj dallama nemcsak december 24-e körül hallatszik, a sípályák hüttéiben sokszor még márciusban is ezzel zárják le a murit, de most ennél mélyebbre és régebbre megyünk.

Először beütjük a keresőbe, hogy Csendes éj. 178 ezer találatot jegyez a Google:

Aztán beütjük, hogy Silent night, tehát az angol címével. 8 millió és 640 ezer találat.

Németül hogy is van? Stille nacht. 3 millió és 50 ezer találat.

A találatok mennyisége arról árulkodik, hogy a világ egyik legismertebb karácsonyi, téli, ünnepi dalával van dolgunk. De honnan ered? Hogyan lett világhírű? Egyáltalán: kik vitték körbe Európában? Ezekre kerestük a választ, és ha már megvan, megnézzük, hogy mennyire komolyan veszik mindezt máig ott, ahol életre kelt.

Történelem

A XIX. század eleje nem volt könnyű a salzburgi hercegségnek: háborúk, természeti katasztrófák sújtották nemcsak őket, hanem a szomszédokat, a Habsburg-birodalmat és Bajorországot is. Az elmaradt termés nyomában éhínség járt, ebben az időszakban jegyezte le Joseph Mohr a Csendes éj kezdetű költeményét a salzburgi Lungauban. A szöveg 1816-ban született, a dallamot hozzá 1818 karácsonyán írta Franz Xaver Gruber, mondván:

a háború traumáitól megviselt, éhező oberndorfi lakosság ne maradjon vigaszt és reményt adó karácsonyi ének nélkül.

Napóleon az oka mindennek

A Csendes éj emlékhelyei a mai határok szerint három ausztriai tartományban, azaz Salzburgban, Tirolban és Felső-Ausztriában találhatók. Ezek a vidékek különösen megszenvedték a napóleoni háborúkat, pedig előtte Salzburg maga volt a mennyország: az évszázadokon át egyházi uralom alatt álló független, virágzó hercegséget 1800-ban vették be a franciák, majd III. Ferdinánd Habsburg uralkodó fennhatósága alá kerültek, 1805-ben megint jöttek a franciák, majd Bajorországhoz, végül ismét a Habsburg-birodalomhoz tartoztak. Mindeközben az évszázadokon át a Habsburg-birodalom viszonylag önálló részeként létező Tirolt is megszállták a franciák, és éveken át a koalíciós háborúk hadszíntere volt Felső-Ausztria is. Káosz volt egészen a háborúk végéig, azaz 1815-ig, egy évvel később a müncheni szerződés értelmében Salzburg tartomány és Tirol is Ausztria része lett.

Salzburg télen

Ha mindez nem lenne elég

A háború pusztító volt, a békével viszont együtt érkezett az ún. „nyár nélküli esztendő”. 1815. áprilisában egy kis indonéz szigeten kitört a Mount Tambora vulkán, a természeti katasztrófa pedig 1816-ra átírta az évszakokat az európai kontinensen (is). A hőmérséklet erősen visszaesett, a gabonát szűnni nem akaró esőzés és nyári hóesések pusztították el.

Salzburg, Tirol és Felső-Ausztria paraszti lakosságát különös erővel sújtotta ez a veszteség.

Az aratás elmaradását és az éhínséget sokan Isten büntetésének kezdték tekinteni, és reménytelenségbe, apátiába süllyedtek. Sőt, ha ez nem lett volna elég: 1818-ban 93 házat pusztított el egy tűzvész Salzburg városában, ezer embernek lett oda mindene. Kellett valami, ami örömet hoz a népnek.

Ez lett a Csendes éj

Az eredetileg Felső-Ausztriából származó és a salzburgi Arnsdorfban tanítóskodó Franz Xaver Gruber pont úgy, mint Joseph Mohr salzburgi segédkáplán, maga is nagyon egyszerű körülmények között nőtt föl és közvetlenül átélte a nyomorúságos éveket. Gyerekkoruktól ismerték a zene jótékony erejét, hát tettek egy próbát 1818 karácsonyán. Joseph Mohr költeménye az újszülött Jézushoz szóló bölcsődalként kezdődik. Ha nem jutna eszedbe, ideírjuk az első három strófát:

Csendes éj, drága szent éj,
Mindenek álma mély.
Nincs fönn más, csak a drága szent pár,
várja, gyermeke alszik-e már,
küldj le rá álmot, nagy ég,
küldj le rá álmot, nagy ég!

Csendes éj, drága szent éj,
örvendj szív, bízva élj!
Isten gyermeke áldva néz rád,
hív az óra, mely víg reményt ád,
Jézus a földre leszállt,
Jézus a földre leszállt!

Csendes éj, drága szent éj,
pásztornép gyorsan kélj,
halld az angyali alleluját,
száll itt zengve, s a távolon át:
Üdvhozó Jézusunk él,
Üdvhozó Jézusunk él!

Kotta

A könnyedén érthető szöveg német nyelven született, ami akkor amolyan extrának számított, mivel az ünnepi dalok, főleg az egyházi énekek nyelve akkor is a latin volt. A dallam már-már popsláger, még ha melankolikus is, akkor is könnyen megragad, a sláger lényege pedig a dallamtapadás. Nem csoda, hogy körbejárta a világot.

De hogy lépett túl Ausztrián?

A tiroliak kellettek hozzá. A parasztcsaládokból, akik nem találtak megélhetést határon belül, sokan vándorárusként járták Európát, főleg telente, karácsony tájékán pedig előkerült a dal is, énekelték mindenütt, kocsmákban, bálokon, vásárokban, a hallgatók pedig fordították. Hamar szétterjedt Európában, a XIX. század végére pedig átjutott az óceán túloldalára, az USA-ban megszületett a Silent night.

Örökség

2011-ben, azaz majd 200 évvel a megírás után az UNESCO a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította a Csendes éjt, aminek jelentősége még a két világháború idején is megmutatkozott. 1914 karácsonyán, azaz nem sokkal az első világháború kitörése után a nyugati fronton már kegyetlen adatokkal szembesült a világ: több mint egymillió katona sebesült meg, lelte halálát addig, de december 24-én pár órára békét kötöttek a lövészárkokban. Apró, kivilágított karácsonyfák jelentek meg az árkok tetején, a katonák a flandriai frontvonal mindkét oldalán letették a fegyvert és a sisakot, és hazájuk karácsonyi énekeit énekelték.

A fáma szerint a Csendes éj volt az egyedüli, ami különböző nyelveken is megszólalt, mondhatnánk: a dal addigra az egyetemes kultúra és a karácsonyi ünnep része lett szerte a világon.

Mi merre?

A Csendes éjnek tizenhárom emlékhelye van Ausztriában, a már fentebb említett tartományokban. Például a költeményről, dalról elnevezett múzeum Arnsdorfban:

Vagy Mohr szobra Salzburgban:

És a wagraini plébánia.

Mint minden évben, a tartományok idén is készülnek az ünnepi szezonra. Távol van még az ősz és a tél, egyelőre ennyit tudni: 2018. szeptember 29-től 2019. február 2-ig kilenc Csendes éj-emlékhelyen és múzeumban nyílik tartományi kiállítás. 2018. november 24-én premier a Sziklalovardában bemutatják a Csendes éj keletkezéstörténetének színpadi változatát, 2018. december 1-től karácsonyi énekszó címmel nyílik kiállítás a linzi Kastélymúzeumban. A többiről időben beszámolunk, de már erre is lehet túrát szervezni.

Mi van manapság a tiroli zenével?

Változott. A jódli az utóbbi években újra virágkorát éli, a kocsmákból újra színpadokra került, de Ausztriát így is áthatja a lakossági mulatós, vagy ha jobban tetszik: a bóvli, együtt üvöltős sramli. A műfaj legnagyobb sztárja DJ Ötzi, nincs az a sípálya, aminek a hüttéiben, rádióiból adott időközönként ne bömbölne ez:

Esetleg Mickie Krause klasszikusa, az Ich bin solo, ami a Rod Stewart Sailing című számának dallamára épül:

Az osztrák ma már másra mulat, mint anno, Falco óta nem tudunk senkiről, aki nyugatra jutott, DJ Ötzi és Krause maximum a németajkú területeken, és a keleti szomszédoknál arat sikert. Kisebbet.

Ha a Csendes éj emlékhelyeit télen keresnéd fel, ne lepődj meg, ha az éttermekben az utóbbi két előadó is felhangzik. Legyints, végtére is: utazni mentél, művelődni – és talán síelni is, ha már arra jársz.

Tovább a cikkre: Kocsmákban terjedt, majd misszionáriusok hordták szét a leghíresebb karácsonyi dalt

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest