Kávé nélkül ma több milliárd ember képtelen lenne elképzelni az életét, jó részük pedig az ébredés után néhány perccel már egy csésze feketével indítja a napot, így igazán meglepő, hogy az arab világban már több mint kétezer éve jól ismert ital azonban csak az újkorban jutott el Európáig.
Az első kávéház épp négyszáz évvel ezelőtt, Velencében született meg, majd lassan az egész kontinensen elterjedt. A mai Magyarországon ezt a folyamatot a török hódoltság időszaka hozta el, ma pedig már képtelenség lenne úgy végigmenni egy városi utcán, hogy néhány lépésenként ne találkoznánk olyan hellyel, ahol egy egyszerű presszót, vagy cappuccinót kaphatunk.
Arabica és robusta
A különböző kávéitalokat épp ezért mindenki ismeri, sokan pedig azt is tudják, hogy a világot két fajta, az édeskés illatú, lágyabb arabica és a koffeinben gazdagabb, savasabb, és kisebb szemű robusta dominálja, kávécseresznyéből kinyert zöld, majd pörkölt és őrölt kávébab forrásáról a legtöbben azonban semmit sem tudnak – pedig ez is fontos: a napi közel kétmilliárd adag kávé forrása sokszor nem épp szívderítő, a cserjétől a csészéig tartó út első lépéseit pedig sokszor alulfizetett termelők, fiatal munkások, illetve kizsigerelt dolgozók végzik el, a nem fenntartható módszerek pedig a Föld állapotát is rontják. Az arabica és a robusta termesztése persze nem pofonegyszerű: több évtizednyi kutatásra volt szükség ahhoz, hogy a tudósok és termelők kísérleti gazdaságokban, illetve laboratóriumokban rájöjjenek arra, hogyan lehet növelni a terméshozamokat, így ugyanakkora területen, azonos mennyiségű műtrágyával és energiával hogyan lehet több kávét termeszteni.
Épp ezért fontos, hogy az italunk olyan helyről származzon, ahol a teljes folyamat végigkövethető, és biztosítható annak tisztasága. Ezt az utat járja be a Nescafé Farmers Origins öt kapszulatípusa is, amik közül egy direkt azoknak szól, akik anélkül vágynak a kávé ízére, hogy közben a koffeintartalom miatt kellene aggódniuk.
Afrikai kávéültetvények
A különböző források természetesen különböző ízű kávét adnak: ha az őshazát jelentő Afrika legfelkapottabb termőterületeiről kóstolunk, akkor gazdag, bogyósgyümölcsös ízvilágú italra kell készülnünk, amikben az alapanyagoktól függően erősebb, vagy finomabb citrusosságot is elcsíphetünk, sőt, akár egy tábla ízesített étcsokoládé is eszünkbe juthat róluk. Az Egyenlítő körüli országok közül a keletiek főleg arabicát, a nyugatiak pedig robustát termelnek, sokszor azonban a kettő különböző arányú keverékei jutnak el az asztalunkra, vagy épp a kedvenc kávézónk pultjáig. A világ egyik legjobbjának tartott afrikai termés mindemellett szirupszerű is, jellegzetes íze pedig biztosan mindenkinek segít túllépni az ébredés utáni nehéz pillanatokon, de egy ebédszünetnek is kitűnő kísérője lehet.
Brazília és Kolumbia földjei
A több mint 200 ezer kávéfarmnak otthont adó Brazíliában inkább a főként a São Paulo régióban termesztett arabica hódít, ami erőteljesebb ízzel, illetve alacsony koffeintartalommal segíthet abban, hogy a napunk könnyebben induljon, vagy épp néhány percre megpihenve könnyebben gyűjtsünk erőt a folytatáshoz. A csokoládés, vagy nugátos jelleg itt is feltűnhet, az országban termesztett népszerű kávéknak van azonban még egy fontos jellemzője: az alacsony, 1100 méter körüli magasságon születő szemes kávék ugyanis nem túl intenzív ízűek, így a sötét pörkölést is túlélik anélkül, hogy nagyon keserűvé válnának. A brazil kávékat az enyhébb italok kedvelői fogyasztják szeretettel, a különlegességek, vagy markáns ízek kedvelői azonban jellemzően más országokban találják meg a kedvenceiket.
A gyümölcsösséget más dél-amerikai kávéknál sem kell elfelejteni, még akkor sem, ha a koffeinmentes (ez valójában a világ minden részén 0,3% alatti koffeintartalmat jelöl) verziót választjuk: ezért jó választás például egy kolumbiai földekről érkező szemes, vagy őrölt kávé. Az országba néhány évvel Brazília előtt, 1723-ban, a jezsuita rendnek köszönhetően jelentek meg az első ültetvények, amik aztán a XIX. században hirtelen egyre nagyobb területeket hódítottak meg. Az Andok lábánál elterülő ültetvények sokszor egészen más kávé készítését teszik lehetővé, hiszen a folyókkal sűrűn átszőtt országban a különböző mikroklímák más és más feltételeket teremtenek. Általánosságokat persze itt is elmondhatunk, a már említett gyümölcsösség mellett némi édességet, selymes ízt, sőt, némi pörkölt mogyorós utóízt is tapasztalhatunk.
India kávéi
Az igazi különlegességekre vágyók akár az indiai termőterületeket is választhatják: a legenda szerint egy Mekkából hazatérő indiai zarándok 1670-ben hét kávészemet rejtett el az övében, majd csempészte azokat haza, szembemenve a törvénnyel. Merészségével végül sikert ért el: az ital egyre népszerűbbé vált, az ország pedig a világ hatodik legnagyobb termelője. A kétharmad-egyharmad arányban arabicát és robustát exportáló indiai kávék nagy mértékben hasonlítanak az indonéz társaikhoz, hiszen testesek, aromájuk azonban egészen más, hiszen leheletnyi szegfűszeget, borsot, szerecsendiót, sőt, akár trópusi gyümölcsöket is érezhetünk bennük. A különlegességet itt a savasság hiánya, illetve a fűszeres ízek adják, így érdemes megkóstolni őket, ha a cél a nem mindennapi élmények szerzése.
A különböző országokban származó alapanyagok tehát egészen különböző végeredményt hoznak, ebből pedig egyenesen következik, hogy a kávék világában egyetlen dolog sem fontosabb a termőhely ismereténél: az egyedi élményekre vágyóknak, vagy a saját kedvencüket megtalálni kívánóknak érdemes tudni, hogy a kávé pontosan honnan származik, és azt hogyan pörkölték, így ha egy nyaralás közben látogatnak meg egy szimpatikus kávézót, akkor nagy eséllyel ki tudják választani, mi is fog jólesni, épp úgy, ahogyan ezt sokan a boroknál teszik.
Nescafé Farmers Origins – Minden csésze ugyanott kezdődik
A fentebb bemutatott termőterületek között mindenki megtalálhatja tehát a kedvencét, egy dologban persze biztosak lehetünk: ha a Nescafé Farmers Origins termékskálájának bármelyik, a fenti országokból származó tagját választjuk, azzal az ökológiai lábnyomunk csökkentése mellett döntünk, sőt, a világ vezető kávémárkájának számító, az instant kávék világát is vezető gyártó nem csak a kávéföldek gazdáira, palántáira, illetve dolgozóira, de a felhasznált alapanyagokra is figyel: a kapszulák most már 80 százalékban újrahasznosított alumíniumból születnek – ennek forrása akár korábban született hulladék, vagy épp a gyártás során megmaradó részek is lehetnek –, sőt, a kiürült egységek alumínium részei végtelenszer újrahasznosíthatók.
A cikk a Nescafé támogatásával készült.
The post A kávéföldektől a csészéig tartó út sokszor nehezebb, mint azt a legtöbben gondolnánk first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
