A szeptember 13-16 közötti viharok nyomán több, mint nyolcezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, amelyek ezek nyomán 1,1 milliárd forintot fizettek már ki vagy tartalékolnak kárkifizetésre. Mindez jelentős összeggel növeli tovább a május 1 és augusztus vége közötti viharszezon 10,3 milliárd forintot meghaladó számláját. (Ezekben az összesítésekben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)
A jellemzően beázás, vihar, felhőszakadás okozta károk elsősorban a nyugati és a középső országrészt, Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyéket, valamint Sopront, Veszprémet, Kőszeget, Mosonmagyaróvárt, Budapestet sújtották. A százhúszezer forint feletti átlagkár nagyjából megfelel a viharszezonénak, ugyanakkor húsz-negyven százalékkal haladja meg a három-négy évvel korábbiakat. (2020-ban például hasonló nagyságrendű, 85 ezer bejelentés után még 6,6 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, egy évvel korábban pedig 4,1 milliárdot – 96 ezer bejelentésre.) Ez a MABISZ szerint egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége.
A jelzett kárösszegeket már biztosan tovább növelik az augusztusi aszály, illetve a mostani árvíz kárkifizetései, úgyhogy a biztosítók kárráfordítása idén nagyon magasnak ígérkezik. Hozzáteszik, ehhez képest az MNB legfrissebb adatai szerint az idei II. negyedévben az év első 3 hónapjához képest alacsonyabb díjjal lehetett biztosítani egy ugyanakkora (50 millió forint) biztosítási összegű ingatlant – vélhetően a márciusi kampány kiváltotta verseny hatására. Éves szinten nézve a lakásbiztosítások éves átlagdíja 16 százalékkal 60,5 ezer forintra nőtt a tavalyi II. negyedévi adatokhoz képest, miközben a kárráfordítás 23 százalékkal emelkedett. Valószínűleg a lakásbiztosítási kampány hatására országosan átlagosan 24 százalékkal nőtt az ingatlanok egy négyzetméterére jutó biztosítási összege – vagyis a kártérítések felső határa. Az országos kampány hatására sokan felülvizsgálhatták eddigi biztosítási szerződésüket, megszüntetve ingatlanuk alulbiztosítottságát. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káreseménynél pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.) Szerződéseinket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezzünk. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.
- Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével – javasolták.
The post Milliárdos lehet a szeptemberi viharkár first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
