Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újraválasztott elnöke a héten bejelentette, milyen portfóliókat szán az új bizottságban azoknak a biztosoknak, akiket a tagállamok jelöltek (mindegyik egyet). A biztosokat majd az Európai Parlamentben is meghallgatják, mindenkit az a bizottság, amelyhez a leendő munkája kapcsolódni fog. A parlamenti bizottságok akár egyenként is visszadobhatják a biztosjelölteket, sőt a parlament is leszavazhatja az egész bizottságot.

A mostani struktúrában a legnagyobb változás, hogy Von der Leyen szinte prezidenciális rendszerré alakította a bizottságot. Az a folyamat, amely a bizottságot hivatalnokokból valódi politikai vezetéssé alakítja, már Jose Manuel Barroso elnöksége alatt kezdődött, Jean-Claude Juncker alatt folytatódott, és mostanra ért be.

Von der Leyen úgy építette fel a mostani bizottságot, hogy a korábbi alelnökök helyett úgynevezett vezető alelnököket nevezett ki, akik egy adott területért felelnek. Nekik kisebb önállóságuk lesz a döntések meghozatalakor, mint az eddigi alelnököknek. A vezető alelnökök alá pedig további biztosok tartoznak majd, akiknek a legtöbb lépésükhöz szükségük lesz a vezetőik jóváhagyására is. A bizottság alapvetően kollégiumi rendszerben működik, a legtöbb ügyről közösen szavaznak, de a saját hatáskörükben sok mindenről önállóan is dönthettek a biztosok – ezt a rendszert központosította most Von der Leyen.

A legfontosabb kivétel Piotr Serafin, az új bizottság talán legerősebb tagja. A biztosok munkáját az EU adminisztratív szervei, a főigazgatóságok segítik, melyeknek a nevét az angolból DG-re rövidítik. A legtöbb biztos munkáját egy-egy főigazgatóság támogatja, de vannak néhányan – jellemzően az erősebb hatáskörrel felruházott biztosok –, akik több DG felett őrködnek. És ott van Serafin, akinek 11 főigazgatóság jut, ráadásul ő lesz az egyetlen, aki nem a vezető alelnököknek, hanem közvetlenül Von der Leyennek felel.

Serafin erős hatalmi pozíciója azért is érdekes, mert – a sok tekintetben Magyarországhoz hasonló problémákkal küzdő – Lengyelországból érkezik. Donald Tusk lengyel miniszterelnök mellett dolgozott, amikor ő a tanács elnöke volt, mostanáig a lengyel állandó képviseletet vezette Brüsszelben. Az egyik legtapasztaltabb és legfelkészültebb uniós diplomata, akihez a költségvetés, a korrupció elleni fellépés és a közigazgatás tartozik majd egy olyan ciklusban, amikor új hétéves költségvetést kell készítenie az Európai Uniónak.

Ehhez képest érdemes megnézni, mi jutott Magyarországnak. A csatlakozás óta öt biztost delegáltunk az Európai Bizottságba:

• Balázs Péter a regionális fejlesztésért felelt,
• Kovács László addigi MSZP-elnök vám- és adóügyi biztos lett (eredetileg a jóval fontosabb energiaügyet szánta neki Barroso, de a bizottsági meghallgatása után súlytalanabb pozíciót kapott),
• a már Bajnai Gordon által jelölt Andor László foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos volt,
• kifejezetten gyenge szerepkörnek számított Navracsics Tibor oktatási, ifjúsági, kulturális és sportügyi biztosi pozíciója,
• és viszonylag erősnek Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős portfóliója.

A biztosok feladatkörének ereje az adott időszaktól és a bizottság vezetésétől, valamint a biztos ambíciójától is függ. A bővítés, amit Várhelyi kapott, fontos volt egy olyan időszakban, amikor az EU ráébredt, hogy hamarosan kénytelen lesz új tagokat felvenni. Ráadásul az Orbán-kormány kifejezetten harcolt a pozícióért, amelyet a balkáni politikai szerepe növelésére tervezett felhasználni. Elvileg a biztosok nem a tagországok érdekeit képviselik – ezt a törvények meg is tiltják –, mégis minden tagország azért lobbizik, hogy a saját biztosa erős szerepet kapjon.

És az Orbán-kormány aktívan fel is használta Várhelyi pozícióját arra, hogy a balkáni és kaukázusi szövetségeseinél jó pontokat szerezzen. Részben éppen ez volt az oka annak, hogy Várhelyivel – aki egyébként szakmailag az uniós mezőny krémjébe tartozik –, nem voltak igazán elégedettek Brüsszelben.

Abban, hogy Várhelyi megkapta a bővítési portfóliót, szerepet játszhatott az is, hogy 2019-ben Orbán Viktor nyíltan támogatta az első ciklusára készülő Ursula von der Leyent, aki részben ezzel hálálta meg a voksát. Most viszont azt láthatjuk, mi történik akkor, ha egy tagország öt éven keresztül a saját politikai céljaira használja fel a biztosi szerepet – miközben folyamatosan harcban áll a bizottság vezetésével.

Várhelyi az új bizottság egyik leggyengébb portfólióját, az egészségügyi és állatjóléti posztot kapta meg. Ez egy új titulus, az állatjólét korábban nem is szerepelt egyetlen biztos feladatkörének megnevezésében sem. Az állatok jogaiért harcoló szervezetek pont annyira örülnek az új poszt létrehozásának, mint amennyire nem örülnek annak, hogy kinek jutott.

Ez a feladatkör szinte biztosan

büntetés a magyar kormány számára,

amit az is megmutat, hogy a sajtóteremben nevetés tört ki, amikor a bizottság elnöke bejelentette, milyen szerepet kap Várhelyi. A feladatkörök elosztása előtti tárgyalások során ez volt a „forró krumpli”, amelytől minden tagállam szabadulni kívánt, senki nem akarta a pozíciót.

Kérdés persze, hogy valóban Várhelyi Olivér lesz-e a magyar biztos az új bizottságban. A parlamenti szakbizottságok két szempontból értékelhetik a biztosok alkalmasságát.

• Egyfelől szakmailag, amelyben Várhelyi nem áll igazán jól. Ugyan a legtapasztaltabb uniós szakemberek egyike, viszont eddig nem sok köze volt sem az egészségügyhöz, sem az állatokhoz. Az is erősen kérdéses, hogy Magyarországnak jár-e -e az egészségügyi posztot a saját egészségügyi ellátórendszere alapján.
• Másfelől azt is megnézik, hogy Várhelyi gazdasági érdekeltségei, viselkedése, korábbi működése alkalmassá teszi-e őt erre a posztra. Ez is bizonytalan, leginkább a magyar kormánnyal szembeni politikai harc miatt, valamint azért, ahogyan Várhelyi korábban a bővítési portfóliót kezelte.

Korábban több olyan pletyka is szárnyra kapott, miszerint az Orbán-kormány biztos volt abban, hogy bárkit jelölnek, azt vissza fogja dobni a parlament, ezért Várhelyi személyét érdemes lehet felhasználni erre a vétóra.

A valódi jelöltként akkoriban Győri Enikő fideszes EP-képviselőt emlegették, de a legújabb hírek kicsit másról szólnak. Győri a hírek szerint nem szeretné vállalni a pozíciót, potenciális esélyesként most Várhelyi leszavazása esetén a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda vezetőjét, Petri Bernadettet emlegetik, aki a 13. volt a Fidesz-KDNP EP-listáján, így nem szerzett mandátumot. Egy női jelölt mindenképpen növelné a magyar kormány esélyeit, mivel Von der Leyen kifejezetten kérte, hogy a bizottság fele nőkből állhasson – amit végül sok alkudozással sikerült alig 20-ról legalább 40 százalékra felhozni.

Csakhogy a folyosói pletykák alapján

egyáltalán nem biztos, hogy Várhelyi kinevezését visszadobja a parlament.

Egyrészt a mostani portfólióját megfelelő büntetésnek tekintik, másrészt Orbán egy új jelölt megnevezésével hetekre foglyul ejthetné az új bizottság megszavazását, ami már most is késésben van.

The post Egyszer kaptunk fontos feladatot Brüsszelből, és most azért büntetnek, ahogyan elvégeztük first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu