Az előző ciklusban kényelmes testületi többséggel irányította Budapestet Karácsony Gergely főpolgármester. Miután a Mi Hazánk előterjesztésére a kormánytöbbség néhány hónappal a júniusi választás előtt átírta a fővárosi választási szabályokat, a helyzet megváltozott. A fővárosi közgyűlésből kikerültek a kerületi polgármesterek, és – 2010 után ismét – pártlistákról választották meg a tagokat. Ám a Fidesz a jogszabály-módosítással nem úgy bontotta meg a főpolgármester-választáson mindössze 293 szavazat különbséggel győzedelmeskedő Karácsony mögötti testületi többséget, ahogy tervezte, hiszen végül a Tisza Párt megjelenése dúlta fel az erőviszonyokat.

• A Fidesz–KDNP-nek tíz mandátuma lesz. A frakciót a főpolgármester-jelöltségtől az utolsó pillanatban Vitézy Dávid javára visszalépett korábbi kormányszóvivő, Szentkirályi Alexandra vezeti, akiknek javarészt az országos politikában járatlan fidelitasosokkal kell újjáépítenie a budapesti Fideszt.
• A Tiszának szintén tíz mandátum jutott. A fővárosi ügyekben Magyar Péter folytatott tárgyalásokat a nyáron, de ő maga nem ül be a testületbe. Egy tiszás „duplaképviselő” így is lesz: Kollár Kinga Brüsszel és Budapest között ingázik majd, mivel európai parlamenti és fővárosi képviselő egyben. A frakcióvezető az az Ordas Eszter lesz, akit Karácsony a kampányban lelobbistázott, mondván, egy hajós cég nevében próbálta elérni, hogy Budapest ne szigorítsa a dunai hajózási szabályokat.
• A DK–MSZP–Párbeszéd közös listának Karácsonnyal együtt hét mandátuma van. A főpolgármestert támogató pártok közül a Demokratikus Koalíciónak három, a Párbeszédnek Karácsonyon kívül még kettő, az MSZP-nek egyetlen képviselői szék jutott.
• Az LMP és a Vitézy Dáviddal Budapestért a névadón kívül még két képviselővel lesz jelen.
• Szintén három mandátuma lesz a Kétfarkú Kutya Pártnak, amit a párt társelnökei – az új hegyvidéki polgármester, Kovács Gergely és a ferencvárosi alpolgármester, Döme Zsuzsanna – mellett a IX. kerület polgármestere, Baranyi Krisztina tölt be.

Lehetséges helyettesek

A főpolgármester-helyettest titkos szavazáson választja meg a közgyűlés. Karácsonynak több helyettese is lehetne (az előző ciklusban eleinte előtt öt, majd négy volt), ám az önkormányzati törvény értelmében közülük legalább egynek közgyűlési tagnak kell lennie. Karácsony az eddigi négy helyettese közül kettőt a szíve szerint vitt volna tovább a következő ciklusra is:

• az MSZP-s Tüttő Katával, aki bekerült a közgyűlésbe, és eddig a városüzemeltetésért felelt,
• valamint Kiss Ambrus általános helyettessel, aki a költségvetési ügyeket vitte,

folytatta volna a közös munkát, ám Magyar Péter jelezte, hogy a tiszások nem szavazzák meg őket, mivel szerintük az óellenzéket képviselik.

Magyarék vagy a Fidesz nélkül pedig lehetetlen többséget alkotni az új közgyűlésben.

Magyar Péter helyettük Vitézy alpolgármesterré választását támogatná, ami annak fényében meglepő, hogy a Tisza Párt elnöke áprilisban még a Fidesz hekkjének minősítette Vitézy indulását. Ezt az álláspontját azóta sem vizsgálta felül nyilvánosan, most mégis Karácsony korábbi kihívójának hatáskörébe adná – a 444 értesülése szerint – a BKV-t, a BKK-t és a Budapesti Közművek Zrt.-t, így nem lenne szükség e cégek jelenlegi vezetőire sem. Magyar később arról beszélt, ha tetszik, ha nem, Vitézy erős felhatalmazást kapott a választóktól, aminek szerinte a főváros vezetésében is meg kell jelennie. A Tisza ugyanakkor nem akar a saját képviselői közül helyettest delegálni, amit nemcsak Karácsony, de például Baranyi Krisztina sem tart elfogadhatónak. (A Kutyapárt, amely javarészt igyekezett kimaradni a fővárosi kamarillapolitikából, a többi pártnál megértőbb volt Karácsonnyal: Kovács Gergely arról beszélt, hogy a főpolgármesternek joga van megválasztani a helyetteseit, tehát ők nem gáncsolták volna el Kiss Ambrust.)

Vitézy egy háttérbeszélgetésen megerősítette, hogy nem zárkózna el a főpolgármester-helyettesi poszttól, de feltételei vannak: nem akar dísznek odaülni Karácsony mellé, csak ha felhatalmazást kap programja érdemi elemeinek megvalósításához, és befolyása lesz az ezekhez szükséges források elköltésére. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a DK-s képviselők nem támogatják Vitézyt, Szentkirályi pedig a jobboldali szavazók elárulásának minősítette, hogy a visszalépése után a Fidesz-hívek által támogatott Vitézy részt venne a városvezetésben.

Karácsony inkább nem jelöl senkit

A zavaros helyzetben Karácsony salamoni döntést hozott. Keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a közgyűlési tagokkal való megbeszélések után az látszik, egyik olyan főpolgármester-jelöltnek sincs meg a szükséges, 17 fős szavazattöbbsége, akikkel ő maga együtt tudna vagy akarna dolgozni. Éppen ezért a pénteki alakuló ülésen nem tesz javaslatot helyettes megválasztására.. „Szerettem volna békejobbot nyújtani egykor riválisomnak, Vitézy Dávidnak. De nem tudok békejobbot nyújtani, ha levágják a jobb kezemet” – mondta Karácsony, utalva arra, hogy Vitézy mellett megtartotta volna általános helyettesét, Kiss Ambrust is, ezt azonban a többi frakció elutasította. Egyúttal jelezte, hogy Kiss továbbra is ugyanazokat fogja ellátni, mint eddig, csak új pozícióban, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójaként.

A fővárosi cégvezetők személyéről szintén nem döntenek az alakuló ülésen, mivel Karácsony azt szeretné, ha először azokra a feladatokra koncentrálnának, melyeket meg tudnak oldani, és a pályázati határidőt is meghosszabbította a cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági, valamint vezérigazgatói és ügyvezetői tisztségeire.

Karácsony ugyanakkor egy sor engedményt tett: 45-ről 15-re csökkentené a tanácsadóinak a számát, miközben frakciók mellett dolgozó tanácsadókét nyolcról, az adminisztratív dolgozókét kilencről tízre emelné, valamint megemelné a képviselői béreket. Az utóbbit szerinte az indokolja, hogy mostantól nem a kerületi polgármesterek, hanem főállású képviselők alkotják majd a közgyűlést. A képviselői illetmény eddig a főpolgármester havi fizetésének, vagyis 1 millió 725 ezer forintnak a negyede volt – mostantól a naptári évet megelőző év októberére közzétett rendszeres bruttó átlagkereset illeti majd meg őket, ami a legmagasabb kerületi tiszteletdíjakhoz közelíti a képviselői javadalmazást.

Karácsony hajlandó belemenni a főpolgármesteri jogainak csorbításába is,

az alakuló ülésen a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) módosítására tesz javaslatot, és 19 főpolgármesteri jogkört bizottságokba delegálna, melyeket a mandátumarányok szerint töltene fel.

Ugyanakkor két jogköréhez ragaszkodik: az egyik a cégvezetők feletti munkáltatói jogkör gyakorlása, amivel továbbra is az övé lenne az utolsó szó a kinevezéseknél is, a másik pedig az, hogy a két közgyűlési ülés között a testület nevében a főpolgármester egy személyben is eljárhat, vagyis a képviselőket megkerülve is hozhat döntéseket. Karácsony szerint erre a fővárosi közszolgáltatások miatt van szükség, ami „nem függhet pillanatnyi politikai hisztiktől vagy éppen kicsinyes játszmázásoktól”.

Vitézy ugyanakkor éppen ezt a két, még Tarlós István idején szentesített jogkört szeretné a főpolgármestertől a közgyűléshez vonni.

Az, hogy mindezt Vitézy hogyan kívánja megvalósítani, egyelőre nem világos, ugyanis ezeket a jogköröket nem a fővárosi szmsz, hanem parlamenti jogszabályok szavatolják. A fővárosi cégvezetők munkáltatói jogköre 2014-ben, a BKK-vezér Vitézyvel kialakult konfliktusa után került az akkori főpolgármesterhez, ekkor rögzítették azt is, hogy személyi kérdésekről csak a főpolgármester javaslatára dönthet a közgyűlés.

Vitézy a fentieken túl azt szeretné, ha Karácsony havonta beszámolna a kormányzattal folytatott egyeztetésekről (a főpolgármester lapunknak azt mondta: ilyenek az elmúlt években, a 2022-es országgyűlési választás óta nem voltak, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát azóta sem hívták össze azóta), előzetesen egyeztetne a budapesti „lakógyűlés” kérdéseiről, továbbá ha a párbeszédes Jávor Benedek helyett egy tiszás politikus lobbizna a főváros nevében Brüsszelben. Emellett megszüntetné az általa politikai kifizetőhelyeknek tartott tanácsnoki pozíciókat, ami viszont a Tisza ellenkezésébe ütközhet, hiszen ők épp ebben a formában csatlakoznának be a város működésébe: egyik képviselőjük az akadálymentesítéssel, másikuk az átláthatósággal és a szerződések átvilágításával foglalkozna.

Mi lesz, ha működésképtelen a főváros?

Amennyiben a testület összetétele vagy a képviselők és polgármester között kialakult ellentét miatt képtelen normálisan működni a képviselő-testület, kivételes eszközként alkalmazható az önfeloszlatás, amihez azonban négyötödös többség kellene. Erre legkorábban decemberben kerülhetne sor, ugyanis a képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, ráadásul az önfeloszlatás miatti időközi választás költségét az önkormányzatnak kellene viselni. Ezt még Vitézy sem tartja opciónak, arról beszélt, hogy a választók döntéséből kifolyólag a közgyűlés és Karácsony kényszerházasságra van ítélve.

Amennyiben a testület működése ellentétes az alkotmánnyal, vagyis nem képes ellátni a feladatait, a kormány az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után az Országgyűlésnél is javasolhatja a testület feloszlatását. Erről azonban nincs szó, a főpolgármester-helyettes hiánya ugyan törvénysértő, de nem alkotmánysértő állapot, és a főváros működését sem veszélyezteti.

A közgyűlés feloszlatását a Sára Botond főispán által vezetett fővárosi kormányhivatal is javasolhatja. Az önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó hivatalnak ezen kívül egy sor más eszköz is van a kezében. Az önkormányzati és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény értelmében – miután a kormányhivatal eredménytelenül hívta fel a mulasztás pótlására a közgyűlést, és ezt a bíróság is megállapította – a bíróság fel is hatalmazhatja a kormányhivatalt a hiányzó döntés meghozatalára. Magyarán

ha nem sikerül helyettest választani vagy a főváros költségvetését elfogadni, egy hosszú jogi folyamat végén a kormányhivatal is kinevezhet valakit a testület tagjai közül főpolgármester-helyettessé, vagy akár költségvetési rendeletet is alkothat.

Fővárosi forrásaink szerint ha idáig fajul a helyzet, nagyjából tavaszra juthatnak el oda, hogy a kormányhivatal nevezze ki Karácsony helyettesét.

Vitézy már jelezte, hogy amennyiben Sára Botond őt nevezné ki, nem vállalná a feladatot. A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt is kizártnak nevezte, hogy Szentkirályi Alexandra legyen a főpolgármester-helyettes. Karácsony pedig azt vetítette előre, hogy „a főispán embere kap majd egy irodát a negyedik emeleten, hozzá egy kávéfőzőt, viszont semmilyen jogkört.”

The post Elolvadt Karácsony Gergely hátországa, zavaros időszak kezdődik a fővárosban first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu