Kína vizsgálatot indított a Calvin Klein és a Tommy Hilfiger amerikai ruházati márkákat is birtokló óriáscég, a PVH hszincsiangi gyapotcégekkel szemben feltételezett „diszkriminatív intézkedések” miatt – jelentették be múlthét kedden. Az eljárás oka, hogy a divatóriás nem vásárol kínai gyapotot és ezzel a PVH megsérti a kínai vállalatok kereskedelmi jogait és Kína fejlesztési érdekeit. Hszincsiang termeli a Kínában termesztett gyapot több mint 90 százalékát.
Hszincsiang – teljes nevén a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület – Kína legnyugatibb és legnagyobb tartománya. Nyugati kormányok (a magyart nem ide értve) és emberi jogi szervezetek szerint
a térség többségét adó muszlim etnikai csoportok, különösen az ujgurok ellen erőszakos asszimilációs kampányok, sőt tudatos népirtás zajlik, a gyapotot és más árukat pedig ezen csoportok kényszermunkájával állítja elő a kommunista ország.
A vádakat a kínai állam természetesen tagadja.
Ezekre az aggodalmakra alapozva az Egyesült Államokban 65-re nőtt azon kínai textilipari vállalatok száma, amelyek importját betiltották. Már 2022 közepén betiltották a területről származó termékek behozatalát, az csak akkor lehetséges, ha az importőr bizonyítani tudja, hogy az áruk nem kényszermunka eredményei. Ez azonban gyakorlatilag lehetetlen, mivel Kína megtiltotta a régió munkaügyi gyakorlatának független vizsgálatát – írja a New York Times. Az EU előtt szintén van egy javaslat a kényszermunkával készült termékek importjának tilalmáról.
A kínai Kereskedelmi Minisztérium ugyanakkor azt állítja, a PVH „minden alap nélkül bojkottálja a hszincsiangi gyapotot és más termékeket”. Peking célja a világ második legnagyobb gazdaságaként – kritikus méretű piacával és gyártókapacitásával –, hogy nyomás alá helyezze a nyugati vállalatokat a vizsgálattal. Főként a ruházati cégek sebezhetőek, mivel nagy mértékben függnek a kínai gyáraktól.
Az eljárás eredményeként a cégek felkerülhetnek Kína úgynevezett „megbízhatatlan entitások” listájára, amely további büntetéseket vonhat maga után:
- megtilthatják, hogy a PVH Kínában árusítson és Kínából vásároljon,
- korlátozhatja vagy meg is tilthatja a cég kínai befektetéseit,
- munkatársainak az országban való munkavállalását, akár beutazását is,
- valamint pénzbírsággal is sújthatja a vállalatot.
A New York-i székhelyű PVH-nak 30 nap áll rendelkezésére, hogy reagáljon a kínai hatóságok vizsgálatára. A vállalat közölte, már kapcsolatban állnak a kínai hatóságokkal.
Kereskedelmi korlátozások
A kínai kereskedelmi tárca egyik tisztviselője cáfolta, hogy a vizsgálat bármiféle összefüggésben állna egyes kínai elektromos termékek betiltására vonatkozó amerikai tervekkel.
Kína mindig is körültekintően kezelte a megbízhatatlan entitások listájának kérdését, és csak nagyon kevés külföldi társaság került fel rá, olyanok, amelyek aláássák a piaci szabályokat és megsértik a kínai törvényeket
– nyilatkozta az illetékes.
Mindenesetre érdekes együttállás, hogy az Egyesült Államok biztonsági fenyegetésekre hivatkozva épp egy nappal korábban, hétfőn jelentette be azt a tervét, amely a járműgyártásban betiltja bizonyos kínai és orosz technológiák – hardverek és szoftverek – használatát.
Az EU előtt szintén van egy olyan tervezet, amely büntetővámot vezetne be a kínai elektromos autókra. Igaz, itt nem biztonsági problémákkal magyarázzák ennek a bevezetését (már ha sikerül, Magyarországon kívül több ország, így a nagyok közül a németek, az olaszok, a spanyolok sincsenek oda érte), hanem mert Brüsszel szerint a kínai márkák tisztességtelen versenyelőnyben vannak az országuk által biztosított támogatások miatt. Peking erre válaszul ellen-büntetővámokkal fenyeget.
Szeptemberben Joe Biden amerikai elnök azt is bejelentette, hogy korlátozzák az olyan kereskedelmi rendelkezések alkalmazását, amelyek megkönnyítik kínai webáruházaknak – mint a Temu vagy a Shein – az Egyesült Államokba való szállítást.
A harc „elszenvedői”
Büntetés ide vagy oda, a kínai állami bejelentés nyomán a PVH márkáinak azonnal romolhat a megítélése a kínai vásárlók körében. Figyelmeztetés ez más globális vállalatoknak is, hogy ne „hódoljanak be” minden ellenkezés nélkül a nyugati gazdaságpolitikai döntéseknek.
Kína a „megbízhatatlan entitások” listáját a Trump-adminisztráció azon fenyegetése után hozta létre, amelyek arra irányuktak, hogy betilthatnak egyes kínai appokat, így a TikTokot és a WeChatet. Peking több céget is megfenyegetett már, hogy felkerülhet a jegyzékbe, így a Dellt, a Microsoftot, az Apple-t, a Boeinget. Először 2023-ban vezettek fel vállalatokat a listára,
- a Lockheed Martint
- és a Raytheont,
az USA jelentős védelmi beszállítóit, mert részt vettek Tajvannal közös ügyletekben.
Legutóbb, májusban három, szintén védelmi vállalat került fel a listára, mert fegyvereket adtak el Tajvannak, amit Kína a saját területének tart. Az érintett amerikai cégeket ez annyira nem rendítheti meg, így is korlátozott hozzáférésük volt az országhoz, mivel Washington egyébként is tiltja, hogy fegyvereket adjanak el kommunista országnak.
Eddig főként emberi jogi szervezetek, aktivisták, védelmi és fejlett technológiákat gyártó vállalatok találhatóak a jegyzékben, emiatt meglepő, hogy most a PVH került a célkeresztbe. Ennek talán az lehet az oka, hogy a Tommy Hilfiger és a Calvin Klein a köztudatban is egyértelműen amerikai cégek.
A fejlemény nem érhette teljesen váratlanul a vállalatot, mivel az éves jelentésében is kitérnek arra, hogy a távolmaradás Hszincsiangtól nekik is kockázattal jár mind bevételi, mind a cég presztízse szempontjából. Ugyanakkor a meglebegtetett kínai szankció rosszkor jött nekik, mivel idén év elején az eladások lassulására figyelmeztetett a cég vezérigazgatója, Stefan Larsson – mire egy nap alatt részvényeik 23 százalékot estek. Larsson ekkor azt is mondta, Kína jelentheti a kilábalás reményét, mivel ott viszont az előző évben 20 százalékkal nőttek az eladások.
Reakció az ujgurok elnyomására
A világszerte 29 ezer embert foglalkoztató, értékesítésének a 65 százalékát az USA-n kívül realizáló PVH (azt, hogy ebből mennyit vesznek ki a kínai eladások, nem lehet pontosan tudni) azután kezdett el tartózkodni a nyugat-kínai gyapottól, illetve pamuttól, hogy az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (Australian Strategic Policy Institute) 2020-as jelentése azon több tucat vállalat között nevezte meg az amerikai divatcéget, melyek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek a hszincsiangi munkaerő kihasználásában. A PVH akkor úgy reagált, komolyan veszi a jelentést, és dolgoznak a helyzet megoldásán: a következő 12 hónapban felmondtak minden szerződést azokkal a gyárakkal, amelyek Hszincsiangban készítenek ruhákat vagy szöveteket, vagy amelyek onnan származó gyapotot használnak fel.
Nemcsak a PVH tett így – a cég gyártásának kevesebb mint 10 százaléka maradt Kínában –, számos ruházati cég átette gyártását Vietnamba, Kambodzsába, Bangladesbe, és kiállt az ujgur elnyomás ellen.
Hogy aztán az állam a cégeket fenyegesse, és a máskülönben erősen cenzúrázott közösségi oldalakon nacionalista csoportok bojkottra szólítsanak fel ellenük, ami miatt elkezdtek elmaradozni a vásárlóik. Köztük volt a H&M is, a svéd vállalatot még törölték is a kínai internetről 2021-ben. Csak 16 hónappal később kerülhetett vissza.
Számos kínai influenszer is befejezte az együttműködést a Tommy Hilfigerrel és a Calvin Kleinnel, illetve olyan márkákkal, mint az Adidas, a Nike, a Converse és a Burberry. A nagy nyugati cégek azóta nem nagyon beszélnek Hszincsiangról.
A becsületes és törvénytisztelő külföldi szervezeteknek nincs miért aggódniuk
– közölte a vizsgálat bejelentésekor a kínai kereskedelmi minisztérium, hangsúlyozva, az eljárás csak a PVH-t érinti, annak célja pedig a szabadkereskedelem tiszteletben tartása, nem pedig annak visszaszorítása.
Kína ugyanakkor veszélyes játékot játszik, gazdasága stagnál, a növekedés beindításához pedig a globális vállalatok és azok befektetéseire is szükségük van.
The post Kína háborút indított a Calvin Klein és a Tommy Hilfiger ellen first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
