A felnőtt magyar lakosság közel fele (41 százalék) jelenleg aktív álláskereső, vagy az elmúlt két évben volt az; több mint kétharmaduk (38 százalék) fizikai munkát végezne, amelyre az elmúlt évek során látványosan váltakozott a piacon a kereslet. 2019 elejétől kezdődően ugyanis egyre erősödött az igény az új szak-, betanított- és segédmunkások iránt, az intenzív toborzás nyomán pedig munkaerőhiány alakult ki ezen a területen; azonban ez a felállás idén mérséklődött, majd ősz elejére meg is fordult – olvasható az állásportál közleményében.

Több az elérhető munkavállaló, de lecsökkent a kereslet irántuk

A Profession.hu felületén keresztül lezajlott folyamatokból látható, hogy 2024 harmadik negyedévében összesen 15,9 százalékkal több jelentkezés történt a fizikai munkásokat kereső hirdetésekre, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ezzel párhuzamosan a nekik szóló álláshirdetések száma 2,4 százalékkal csökkent, így átlagosan egy meghirdetett pozícióra 13,5 százalékkal több munkakeresői jelentkezés jutott.

Szakterületenként nézve a kereslet és kínálat változásában az látható, hogy 2024 harmadik negyedévében a legjelentősebb kereslet új munkaerőre a bolti eladó, pénztáros, a betanított munka, valamint az anyagmozgatás, rakodás kategóriákban volt. A tavalyi év azonos időszakához képest a legnagyobb arányú növekedés a klímaszerelő esetében történt, ahol egy év leforgása alatt 115 százalékkal több hirdetést adtak fel.

Lokáció alapján főként Nógrád vármegyében szűkült a választási lehetőség az ilyen típusú állást keresők számára (ahol 32,8 százalékkal kevesebb hirdetést aktiváltak, mint tavaly ilyenkor), illetve Győr-Moson-Sopron (-18,5 százalék) és Veszprém vármegyében (-17,6 százalék). Voltak azonban olyan területek, ahol gyarapodott a nyitott pozíciók száma a kategórián belül: Tolna vármegyében ráadásul 16,2 százalékkal, Hajdú-Bihar (12,9 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (6,6 százalék) vármegyében is.

Mit keresnek a fizikai munkát vállalók?

A magyarok jelentős többségének (83 százalék) a fizetés mértéke a legfontosabb szempont egy állás választásakor. E tekintetben elmondható, hogy az aktív álláskereső szak-, betanított- és segédmunkások között, akik a tapasztalatuknak megfelelően jelentkeztek egy álláshirdetésre,

az átlagos havi nettó bérigény 301 560 forint, ami tavaly óta 8,47 százalékot nőtt.

A legjelentősebb bérigény-növekedés a konyhai munka alkategóriában történt (66,9 százalékos növekedéssel 452 000 Ft), amit az ápoló, egészségügyi szakmunka alkategória követ (42,65 százalékos növekedéssel 476 000 Ft), majd az egyéb fizikai munka (21,75 százalékos növekedéssel 342 000 Ft).

Az elvárt bérek mértéke szerinti sorrendben a kőműves áll a lista elején 512 000 forintos havi nettó fizetési igénnyel, amit a szakács követ (506 000 Ft), majd a festő, mázoló (498 000 Ft).

A fizetést követően a második helyen a munkavégzés helye szerepel a munkakeresők prioritásában. Ez a szempont a fizikai munkát végzőknél az országos átlagnál ritkábban teljesül: szinte minden második szakember (47 százalék) ingázik az otthona és munkavégzésének helye között, ami leginkább a gyártás, termelés (59 százalék) valamint a vendéglátás, hotel és idegenforgalom (52 százalék) szektorokban dolgozó fizikai munkavállalókra jellemző[1].

A Profession.hu online felmérése 2024 márciusában készült 1500 fős, a 18-65 éves dolgozó lakosságra reprezentatív mintán.

The post Profession.hu: nettó 300 ezer forint az átlagmagyar havi bérigénye first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu