Az utóbbi időben egyre több a felső légúti beteg, és bár nyilván nem teszteli magát mindenki, azért a legtöbbünk környezetében vannak, voltak bőven koronavírusos esetek. A laikus megfigyelést a hivatalos adatok is alátámasztják: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNK) legfrissebb, 40. hétre szóló (jelenleg az év 42. hetében járunk) jelentése szerint „szeptember 30. és október 6. között az országban 228 000 fő akut légúti fertőzés tüneteivel, 18 600 fő influenzaszerű megbetegedéssel fordult orvoshoz.” Az NNK osztályvezetője, Molnár Zsuzsanna az InfoRádiónak úgy fogalmazott, hogy

az akut légúti fertőzések mögött leginkább a koronavírus áll.

A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja az úgynevezett interszezonális időszakban – vagyis a szezonon kívüli, nyári időszak, az év 21–39. hete – is megkezdte a légúti minták gyűjtését és elemzését. Ebből kiderül, hogy az idén augusztus utolsó hetétől a vizsgált körülbelül 200 minta 52 százaléka igazolta a SARS-COV2 jelenlétét.

Aki pedig esetleg legyintene a koronavírusra, az ugyanebben a közleményben olvashatja, hogy tavaly év végén 7, illetve 10 százalékkal volt magasabb a többlethalálozás az idősek között, mint a megelőző időszakban. „A többlethalálozás időben egybeesett az aktuális SARS-CoV-2 járványhullámmal”, és azzal az időszakkal, amikor a súlyos akut légúti tünetek miatti kórházi kezelések hátterében leggyakrabban a koronavírust találták.

Covid-járvány van most Magyarországon? Mit érdemes tudni az aktuálisan keringő vírusváltozatokról? Miben segít az oltás és kiknek ajánlott? Dr. Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusát, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjét kérdeztük.

Hullámban vagyunk

Járványról már csak azért sem beszélhetünk, mert ez nem egy egzakt tudományos fogalom, a tiszti főorvos rendeli el bizonyos esetszám fölött, ez pedig nem történt meg. Influenza esetén akkor beszélünk országos járványról, ha egy héten belül 15 ezer vagy annál több ember fordul orvoshoz influenzaszerű tünetekkel.

Jelenleg azt mondhatjuk, hogy a nyári után ismét a koronavírus egy hulláma ért el minket, aminek több csúcsa is lehet

– mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor. Hozzáteszi: aki tudatosan akar cselekedni, az beadatja a friss oltást, erre különben is az október a legideálisabb időszak, illetve családi látogatás előtt gyorstesztel, zsúfolt helyen pedig maszkot visel.

Miért október? Mert a hónap végén beadott vakcinából épp a legfontosabb, karácsonyi szezonra alakul ki az optimális védelem. Az év végi rengeteg utazás, összejövetel, családi együttlét – ráadásul jellemzően zárt helyen – ideális a vírus terjedése szempontjából, ezt megelőzni, csökkenteni önmagában nagy fegyvertény.

Változások és a Covid-szezon

Mostanság „még mindig” az Omikron különböző leszármazásai okozzák a fertőzéseket, vannak közöttük a laikus számára is jól ismert, hagyományos úton mutálódott, illetve úgynevezett rekombinációs törzsek. Utóbbiak akkor jöhetnek létre, ha egy személyt többféle változat is megfertőzött: ilyenkor előfordul, hogy ezek kicserélik egymás között a genomjaik darabkáit/szakaszait. Képzeljünk el egy zacskó spagettit, amit összetörünk, majd a különböző darabokból újra összeállítjuk az eredeti hosszúságú tésztaszálat.

Kemenesi Gábor szerint valójában felesleges a közbeszédbe minden egyes új variánst beemelni, teljesen megszokott, normális folyamat, hogy a vírus változik, átalakul. A Covid elleni játszma korántsem ért még véget, állandóan változó helyzetben vagyunk, amit a megfelelő szakterületeknek kell lankadatlanul nyomon követniük. Az átlagember részéről akkor érdemelne figyelmet a vírus,

ha kialakulna egy fertőzőképesebb változat, mint amilyen például az „eredeti” Omikron volt, de erről most valószínűleg szó sincs.

A mostani hullám elég feltűnően összecseng a hűvösebb időjárással, és az egyéb felső légúti fertőzések számának gyarapodásával, ez pedig felveti a kérdést, miszerint kialakult/kialakulhat-e évről évre visszatérő Covid-szezon? A légúti tüneteket okozó vírusok ugyanis hatékonyabbak a hidegebb, szárazabb időben.

A gyors válasz szerint a SARS-CoV2-nél nem tudjuk. Egyelőre azt látjuk, hogy az egyes hullámok felfutása nemcsak a víruson múlik, hanem az emberek mozgásán, aktuális immunstátuszán és még számtalan változón – a jövőben erről is lesznek pontosabb információink.

Ez a Covid és a védőoltás

A nagy koronavírus-világjárvány lecsengésével sokan igyekeznek teljesen száműzni emlékezetükből a rossz élményeket, a nehézségeket, a félelmet az ismeretlen betegséggel szemben. Talán erre utal vissza az érzet, miszerint ez a Covid már nem az a Covid, mintha ezzel akarnánk megnyugtatni magunkat: immár egy sokkal enyhébb tüneteket okozó, „megszelídült” kórokozóval állunk szemben. Valóban így van?

Ez a Covid már tényleg nem az a Covid, de ez elsősorban nem a vírusnak, hanem nekünk köszönhető

– fogalmaz a virológus.

Keresztül-kasul átsöpört a világon, évek óta közöttünk cirkulál, eközben pedig nemcsak a vírus, hanem mi is változtunk. Az immunrendszerünk megismerkedett vele, már nem eszköztelen ellene, amit a fertőzéseknek és a védőoltásoknak köszönhetünk. A kórokozó változásaihoz viszont alkalmazkodnunk kell a vakcinák frissítésével, magyarán ezeket mindig az aktuálisan keringő variációkhoz vagy azok közeli rokonaihoz kell igazítani.

Bebizonyosodott, hogy élethosszig tartó védettség nincs a SARS-CoV2-vel szemben, és a védőoltások sem jelentik a fertőzés 100 százalékos elkerülését. Jelentősen enyhítik azonban a betegség lefolyását, rövidítik a gyógyulási időt, és csökkentik a szervezetünkben tanyázó kórokozók fertőzőképességét. A veszélyeztetett csoportokba tartozóknak – 65 év felettiek, krónikus betegek – ajánlott évente felvenni az ismétlőoltásokat, illetve azoknak is, akik gyakran tartózkodnak ilyen személyek körében, nehogy maguk vigyék be közéjük a fertőzést.

The post Ez a Covid már nem az a Covid? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu