Az utóbbi évtizedek leghosszabb áramkimaradása sújtotta Kubát, a kommunista ország egyes részein egyáltalán, máshol részlegesen nem volt áram sok napon át. Múlt csütörtökön sötétült el az ország mintegy fele, majd péntek reggelre az egész, miután az Kuba legnagyobb hőerőműve egy üzemzavar miatt lekapcsolt, így csak a saját áramellátással rendelkező kórházak és hotelek úszták meg az áramkimaradást. Az ellátás szombaton részben helyreállt, de aztán ismét összeomlott, több alkalommal is.
A korlátozott áramkimaradások gyakoriak Kubában, van, ahol napi nyolc órán keresztül nincs is áramszolgáltatás, de az, hogy az ország egészét érje többnapos áramszünet a rendszer meghibásodása miatt, szinte példátlan. Ráadásul eközben egy hurrikán is lecsapott az országra: az Oscar október 20-án, vasárnap érte el az országot, majd hétfőre trópusi viharrá „csillapodott” erős széllel és esővel. Legkevesebb hatan meghaltak az ország keleti észében, és 15 ezer embert kellett evakuálni, sőt kétezer ház is megrongálódott a viharban és az amiatt keletkezett árvizekben, egyes területeket meg sem tudtak közelíteni a mentőegységek.
A karibi szigetország az áramkimaradások következtében lényegében napokra megbénult. Az iskolák és az egyetemek, a kulturális intézmények, a bárok és az üzletek jelentős része bezárt, a nem létfontosságú kormányzati szolgáltatásokat felfüggesztették. Az üzemanyaghiány miatt csak kevés benzinkút volt nyitva. A nem alapvető szolgáltatások területén dolgozókat arra utasították, hogy maradjanak otthon.
Ez őrület. Megmutatja az elektromos rendszerünk törékenységét. Nincsenek tartalékaink, nincs miből fenntartani az országot, napról napra élünk
– nyilatkozta egy 80 éves havannai nyugdíjas, Eloy Fon az AFP-nek.
A hatóságok hétfő délután azt közölték, hogy Havanna 80 százalékában legalább időszakosan van áram, Vicente de la O Levy energiaügyi miniszter pedig azt mondta, reméli, hogy estére vagy kedd reggelre országosan helyreáll az áramszolgáltatás, de az iskolák legalább csütörtökig zárva maradnak.
Tele a hűtőnk élelmiszerrel, és félünk
– mondta egy 53 éves havannai kisvállalkozó, Juan Estrada az AP-nek, és mások is okkal tartottak, hogy minden, hűtést igénylő élelmük megromlik.
A kétmilliós Havannában sokan az utcán, rögtönzött fatüzelésű tűzhelyeken kezdtek főzni (mivel PB-gázból is hiány van), hogy megelőzzék ezt. Sokan álltak sorban az olyan boltok előtt, amelyek a jegyrendszer által biztosított termékeket árulják. Azért is kénytelenek voltak így tenni, mert a nyitva tartó egyéb boltok készpénzt fogadnak el, viszont az automaták sem működtek, és a bankok sem nyitottak ki.
Sorban álltak az emberek kenyérért is, mert nem minden pékség nyithatott ki. Sok helyen vízből is hiány lépett fel, mivel a szivattyúk működéséhez is áramra lett volna szükség.
Az áramszünet alatt csak az emberek kisebb, benzines generátorainak hála volt némi fény – számolt be a Reuters. Sokaknak lemerült a mobiljuk is, és az internet-szolgáltatás sem volt stabil.
A közvilágítás hiánya a szervezett bűnözés fokozott veszélyét is magával hozza, ezért a hatóságok brigádokat hoztak létre a kormányzati létesítmények védelmére, és hogy megelőzzék a fosztogatást. Mivel a közlekedési lámpák sem működtek, az utak is veszélyesebbé váltak. A tömegközlekedés pedig kiszámíthatatlan lett az üzemanyaghiány miatt.
Olyan, mintha egy háborús gazdaságban élnénk
– idézett egy fővárosi lakost a The Wall Street Journal.
A legutóbbi nagy áramszünet, a 2021. júliusi, történelmi mértékű tiltakozásokhoz vezetett. Több mint 1500 tüntetőt tartóztattak le, közülük 500–700 még mindig börtönben ül.
Ezeket a megmozdulásokat, hasonló okokból, 2022 októberében és az idén márciusban kisebbek léptékű demonstrációk követték.
Az áramszünetek egy mélyebb gazdasági válság részei: nemcsak az áram hiányzik, hanem a gáz, az üzemanyag, számos élelmiszer és alapvető termék (például a gyógyszerek) is.
A Szovjetunió összeomlása óta nem volt ekkor bajban a kommunista rezsim. Mindez azzal kezdődött, hogy a koronavírus-járvány miatt elmaradtak a turisták, a Trump-adminisztráció szigorított az embargón, és az egekbe szökött az infláció. Ezért és a politikai elnyomás miatt
az utóbbi három évben legalább félmillió kubai vándorolhatott ki az Egyesült Államokba,
ez a lakosság 5 százaléka, további ezrek pedig Európába emigráltak, vagy Mexikóban kértek menedéket.
A kivándorlás a rezsimnek, furcsa mód, nem feltétlenül rossz. Mert bár munkaerőt (és vásárlóerőt) veszít ezzel, a rendszerkritikusok nem bomlaszthatnak belföldről, ráadásul küldenek haza pénzt a rokonoknak Amerikából, ami megmenti a kubai gazdaságot a teljes összeomlástól – legalábbis rövid távon.
A kormány a villamos-energia árát a kormány mesterségesen alacsonyan tartja, miközben a kubaiaknak egyre nagyobb az áramszükségletük, egyre több a klímaberendezés, a ventilátor, illetve a kis- és középvállalkozások (melyek működését 2021-ben engedélyezte a rezsim) áramigénye is növekvő, noha az eddigi szükségletet sem tudta tudta maradéktalanul biztosítani az ország energiahálózata.
Ehhez járul hozzá az ország fosszilis tüzelőanyagoktól való kitettsége. A hálózat alapja nyolc kőolajjal vagy földgázzal működő hőerőmű,
Kuba villamosenergia-termelésének körülbelül 90 százaléka az olajon alapul.
Az ország a szükséges kőolaj körülbelül felét állítja elő, a többit a nemzetközi piacon kell beszereznie, ami az Egyesült Államok szankciói miatt nehéz és költséges. Ezért a szövetséges országok, így Oroszország, Mexikó és Venezuela olajára támaszkodik, amit a fizetési nehézségeik miatt gyakran hitel kapnak meg, vagy éppen orvosokkal „fizet” (leginkább Venezuelának, de Mexikónak is).
Ráadásul mivel az Egyesült Államok némileg enyhítette a szankcióit Venezuelával szemben, az inkább a fizetőképes amerikai exportra támaszkodik. Mexikó kőolajtermelése pedig az elmúlt 45 év legalacsonyabb szintjére esett vissza, a kubai szállítmányok mértéke is kisebb a megelőző évekhez képest. Ezért világpiaci áron kell vásárolnia Kubának.
Az üzemanyaghiány a legkritikusabb tényező
– mondta a miniszterelnök, Manuel Marrero is múl csütörtöki tévébeszédében, megemlítve a növekvő kereslet mellett a romló infrastruktúrát is. Eddig is voltak Kubában olyan területek, ahol hónapok óta napi 10–20 órás áramkimaradás mellett kell élniük az embereknek. Részben kormányzati szándékból korlátozzák az ellátást, hogy más régiókban biztosítani tudják azt.
Kuba és a baráti országok az Egyesült Államok 62 éve – a rakétaválság óta – fennálló kereskedelmi embargóját hibáztatja a nehézségekért.
Ha feloldják az embergót, nem lesz áramszünet.
Így támogathatná az Egyesült Államok a kubai népet, ha akarná” – fogalmazott Bruno Rodríguez külügyminiszter. Washington szerint viszont a kommunista rezsim elhibázott gazdaságpolitikája és az erőforrások felhasználása növeli a kubaiak nehézségeit.
A jelenlegi helyzeten talán az enyhíthet, ha a következő két évben elkészül a napelemes rendszerek tavaly elkezdett kiépítése, melytől a jelenlegi igény harmadának kielégítését várják.
The post Több napig sötétség borította Kubát – rámutatott, mennyire kiszolgáltatott a kommunista ország first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
