„Putyin közép-európai élcsapata” csehországi terjeszkedéssel fenyeget – jelzi címében a Politico, amely hozzáteszi: a „növekvő Kreml-barát közép-európai blokk” egyre nagyobb problémát okozhat az EU-nak. A brüsszeli lap az oroszbarát blokkba sorolja a közép-európai vezetők közül Orbán Viktort és szlovák kollégáját, Robert Ficót. Jövőre hozzájuk csatlakozhat Prágából Andrej Babis exkormányfő, aki egyre népszerűbb a közvélemény-kutatások szerint – márpedig 2025-ben parlamenti választást rendeznek Csehországban.

Minden felmérés 30 százalék fölötti támogatottságot mér Babis pártjának, az ANO-nak. (Az ANO az Elégedetlen Polgárok Akciója rövidítése, de egyúttal azt is jelenti: igen.) Ha nagyon nagyot nyernek Babisék, az sem kizárt, hogy egyedül képesek lehetnek a hatalom megszerzésére, de elemzők arról beszélnek, hogy az ANO lehetséges szélsőjobbos és szélsőbalos szövetségesei is konszolidálják szervezeteiket, és nagy eséllyel ezek is bejutnak a parlamentbe. Így Babis válogathat majd a leendő koalíciós partnerek közül. A paradox jelenség, hogy a jobb- és a balszélen is találhat szövetségest a volt miniszterelnök, jelzi, hogy

az ANO eltér a hagyományos pártoktól, hiszen gyakorlatilag bármilyen irányultságú politikai erővel képes lenne összeállni.

Babis 2017 és 2021 között kormányozta Csehországot, és a Politico szerint egy „milliárdos politikai kaméleon”, aki Orbánhoz és Ficóhoz képest kevésbé támaszkodik ideológiákra. Ez még akkor is igaz rá, ha mostanában egyértelműen jobbra kormányozza a pártját, és azokat a szólamokat visszhangozza, melyeket Magyarországon és Szlovákiában hallani. A keleti orientáció, Brüsszel támadása és a migráció emlegetése: a Fidesz, a szlovák Smer és az elvben liberális ANO egyaránt populista szlogeneket ismételget.

A cseh párt a liberális Renew Europe frakcióban ült az Európai Parlamentben mindaddig, amíg az idén június 30-án Babis, Orbán és az Osztrák Szabadságpárt vezére, Herbert Kickl be nem jelentette, hogy Patrióták néven új frakciót alakítanak az EP-ben.

Az pedig, hogy ugyanazt mondja Babis, mint Orbán, a Politico számára akkor vált világossá, amikor a cseh politikus úgy fogalmazott: ha Donald Trump lenne az elnök az USA-ban, nem lenne háború Ukrajnában, s a republikánus jelölt győzelme a békét biztosítaná. Babis pedig Ficóhoz hasonlóan csökkentené Ukrajna támogatását.

Babist Csehországban a politikai ellenfelei próbálták diszkreditálni azzal, hogy „Orbán Viktor zsebében van”, miután pártja, az ANO csatlakozott a Patrióta frakcióhoz az Európai Parlamentben. „Az ANO mozgalom csak Orbán bábja”, az oroszpárti nacionalisták és az idegengyűlölők körében találtak barátokra – mondta a cseh külügyminiszter, Jan Lipavsky.

A Csehországot jelenleg kormányzó koalíció azonban rendkívül népszerűtlen, miközben az ANO egyre-másra aratja a (rész)sikereket a jövő évi választás előtt. Például a nemrégiben lezajlott regionális voksoláson 35 százalékot szerzett a 2020-as 21 százalékkal szemben, ráadásul a 13 régióból tízben győzött az ANO.

A Petr Fiala által vezetett kormány megítélése mélyponton van: 2013 óta egyetlen kabinet sem állt olyan rosszul, mint a mostani koalíció, amelynek népszerűsége mindössze 24 százalék.

A mérsékelten konzervatív, Ukrajnát támogató Fiala két okból veszített a támogatottságából: egyrészt nagyon rossz a kormány kommunikációja, másrészt a miniszterelnök megszegte a korábbi ígéretét, és adót emeltek Csehországban.

Mindeközben a 2021-ben a hatalmát elvesztő Babis folyamatosan az EU-t bírálta a magas energiaárak miatt, megkérdőjelezte az Ukrajnának adott fegyverszállítási segítséget, és az illegális migráció ellen is fellépett, a többi között fegyvereseket akart küldeni Dél-Európa tengerpartjaira, hogy feltartóztassák a bevándorlást.

A Fiala-kormány bukdácsolása közepette ráadásul elhomályosultak a választók emlékezetében azok a botrányok, amelyek Babis nevéhez kötődtek évekkel ezelőtt: érdekkonfliktusok az EU-források felhasználásában vagy éppen a csehszlovák kommunista titkosszolgálattal való állítólagos együttműködése.

Ami a gazdasági összeférhetetlenségi ügyeket illeti, Babisnak számos cége és sokféle politikai pozíciója volt az elmúlt években. Egy hatalmas agrárkomplexum tulajdonosaként kapott EU-támogatást, de ebben a hosszasan vitatott ügyben végül felmentették.

Nemcsak ezt a botrányt úszta meg, hanem egy még nagyobb port kavaró esetben is sikerült most tisztáznia magát – legalábbis jogi és politikai szinten. Ebben pedig Robert Fico szlovák kormánya segédkezett neki. A szlovák belügyminisztérium és Babis nemrégiben peren kívüli egyezséget kötött, melynek lényege az, hogy a pozsonyi belügy gyakorlatilag tisztára mosta a cseh politikus nevét. Babis ugyanis Pozsonyban született, szlovák származású. A rendszerváltás és a csehszlovák szövetségi állam felbomlása után Szlovákiához kerültek a róla szóló állítólagos titkosszolgálati dokumentumok. A szlovák Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚNP) szerint Babis a rendszerváltás előtt Bures néven kapcsolatba került a kommunista titkosszolgálattal, az StB-vel.

Babis szerint meghamisították a róla szóló dokumentumokat. Számos pert indított a szlovák történeti kutatóintézet ellen, ezeket Matús Sutaj Estok szlovák belügyminiszter szerint meg is nyerte. Csak éppen az alkotmánybíróságon bukott el, mert az ítélet azt mondta ki, hogy a pozsonyi belügyminisztériumot kellett volna perelnie a cseh exminiszterelnöknek.

Sutaj Estok szerint a szlovák állam pénzügyi veszteséget szenvedett volna el, ha a belügyminisztérium folytatja a jogvitákat, és ismét veszítene Babissal szemben. Az egyezségben kimondták Babisról, hogy

„tudatosan nem működött együtt” a csehszlovák kommunista titkosszolgálattal, és hibásan tartották nyilván Bures fedőnéven

– erről a TASR hírügynökségnek számolt be a szlovák miniszter.

Sutaj Estokot annak ellenére tartják Fico egyik legfőbb bizalmasának, hogy nem a Smer jelölte a kabinetbe, hanem egy kisebb szlovák koalíciós párt, a Hlas. A Hlas eredetileg a Fico-féle Smerből vált ki 2020-ban, így Fico és a belügyminiszter jól ismeri egymást. Ráadásul időközben Sutaj Estok a Hlas elnöke is lett, mivel az addigi pártvezért, Peter Pellegrinit köztársasági elnöknek választották az idén. (Pellegrinit nemcsak a magyar kormányzati média támogatta a kampányában – emlékezetes a vele készített magyar közmédiás, alákérdezős interjú, ráadásul a szlovákiai kampánycsend idején –, hanem Andrej Babis is.)

A Sutaj Estok és Babis közti megállapodás mindkét országban óriási botrányt váltott ki: a szlovák parlamentben az ellenzéki liberális SaS párt a házbizottság rendkívüli ülésének összehívását követeli. Azt akarják kideríteni, hogy a belügy miként paktált le Babissal. Sutaj Estok amúgy tagadja, hogy politikai egyezséget kötött volna. Az SaS szerint viszont Sutaj Estok az StB-ügynökök oldalára állt, és gyakorlatilag „szemen köpte az áldozatokat”.

Csehországban pedig maga a miniszterelnök, Petr Fiala szólalt meg az ügyben. Bírálta a szlovák belügyminisztériumot, és „hihetetlen politikai egyezségnek” nevezte a peren kívüli megállapodást Babis és „szlovákiai barátai” között. Amire viszont már maga Robert Fico is replikázott. A pozsonyi miniszterelnök szerint Fiala nyilatkozata remélhetően nem teremt hagyományt arra, hogy „alaptalanul beleavatkozzanak Szlovákia szuverén ügyeibe”.

A történészekkel persze Fico sem foglalkozott. A pozsonyi ÚNP így hiába erősítette meg a Babissal kötött szlovák belügyi egyezség után, hogy továbbra is rendelkezik olyan dokumentumokkal, melyek szerint Babist az StB ügynökeként tartották nyilván. Petr Honzejk cseh elemző ennek kapcsán megjegyzi: az ügynökvád kezelése jól jellemzi Babis személyiségét. A 70 éves milliárdos nemcsak pénzt és hatalmat akar, hanem ügyel a presztízsére is. Ezért dolgozott megszállottan azon, hogy tisztázza a nevét. Honzejk emlékeztetett rá: a cseh választókat nem érdekli Babis esetleges titkosszolgálati érintettsége, hiszen az elmúlt időben sikert sikerre halmozott az ANO.

Mindeközben az ANO magukat valóban liberálisnak gondoló tagjai kiléptek a pártból. Így tett az Európai Parlament volt alelnöke, Dita Charanzová, illetve az EP-képviselő Martina Dlabajová is. Ők a Patrióta frakció megalakulása előtt hagyták ott Babisékat, mivel a párt szélsőjobboldalra tolódásától tartottak. Ám az ANO alelnöke cáfolta a Politicónak, hogy a szélsőjobb felé mozogna. Karel Havlícek szerint „ez nonszensz”, az ANO mindig is egy „catch-all” párt volt, és az is marad, azaz minden társadalmi réteget megcéloznak a politikájukkal. Magyarán azt is mondhatnánk: politikai mindenevők.

The post Putyin élcsapata vagy csak politikai mindenevők? – Babisék a hatalomra várnak Prágában first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu