Sztálinhoz hasonlóan a szovjet kommunista párt első titkári pozíciójában őt követő Nyikita Hruscsov is a kapitalista országok érdekét képviselő, a kommunista tábort és a fejlődő országokat folyamatosan partvonalra szorító intézménynek tartotta az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Eltökélte magát, hogy eléri, a Szovjetuniónak döntő szava lesz egy sor kérdésben – köztük az ENSZ szervezeti reformját és a gyarmatosítás megszüntetését célzó javaslatok tárgyalásakor –, ezért személyesen utazott New Yorkba 1960 őszén.

Cipőjével verte az asztalt

Megjelenése már csak azért sem maradt észrevétlen, mert rendszeresen a szovjet külképviselet erkélyéről üvöltözve adott interjút az utcán álló újságíróknak, miközben az öklét rázta az elhaladó és rádudáló autósok felé. Egy alkalommal pedig közlekedési káoszt maga mögött hagyva száguldott végig az amerikai nagyvároson egy lepattant harlemi szállodában rögtönzött megbeszélésére Fidel Castróval.

Az ENSZ-ben kíméletlenül letámadta a függetlenségüket nemrég visszanyerő afrikai és ázsiai államok vezetőit, hogy aztán puskaporos szóáradattal árassza el őket, melyben éles hangon kelt ki Dwight Eisenhower amerikai elnök és Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár ellen. A leghírhedtebb kirohanására október 12-én ragadtatta magát a Fülöp-szigeteket képviselő Lorenzo Sumulonggal szemben, s

annyira bedühödött, hogy egy ponton lekapta a cipőjét, és verni kezdte maga előtt az asztalt.

Egyértelmű, hogy az eseményt „megörökítő” nevezetes fotó hamisítvány, méghozzá meglehetősen durván összetákolt „bizonyíték”. Sem kép-, sem hangfelvétel nem maradt fenn erről a kétségkívül politikushoz méltatlan viselkedésről. A sajtóban és az interneten azóta is számos legenda, anekdota kering, ezek forrásai gyakran maga Hruscsov és a hozzá közel álló személyek, családtagok.

Büszke volt magára

Bár egyértelmű bizonyíték nincs, az biztos, hogy a szovjet első titkár nagyon is képes volt a kiszámíthatatlan és szokatlan viselkedésre, amelyet alátámaszt az 1959-es moszkvai összeütközése Richard Nixon amerikai alelnökkel.

A szovjet delegáció egyes tagjai mindenesetre igyekeztek többször is kihangsúlyozni a cipőcsapkodós esetet. Viktor Szuhodrev tolmács úgy idézte fel, hogy Hruscsov eleinte az öklével verte az asztalt, valamint a lábával dobogott, amikor Sumulong a szovjet külpolitikát kritizálta. Miután azonban rájött, hogy a vastag szőnyeg elnyeli a lábdobogást, levette a cipőjét, hogy nyomatékot adjon tiltakozásának.

Ezzel kapcsolatban persze cáfolatok is elhangzottak: túl szűk volt a terem, és Hruscsov testalkata sem tette lehetővé, hogy csak úgy lehajoljon a cipőjéért, valaki más adta a kezébe, vagy egyáltalán nem is volt nála, és így tovább. A szovjet küldöttség egy másik tagja mindenesetre azt írta, hogy az első titkár az incidens után nagyon büszke volt magára – mindaddig, amíg rá nem ébredt, hogy a szövetségesei nagyon megdöbbentek rajta, ellenségei pedig odavoltak az örömtől, hogy a világ nagyszínpadán mindenki előtt hülyét csinált magából.

The post Csaknem megbénította New Yorkot a szovjet pártvezér first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu