A Honvédelmi Minisztérium sportállamtitkársága „Párizs értékelése és a sportirányítás új stratégiájának bemutatása” címmel hívott össze sajtótájékoztatót csütörtök délutánra. A Puskás Aréna sajtótermében Dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár nagyjából ugyanazt prezentálta, amit a múlt héten a nagy egyesületek vezetőinek, és a sportági szakszövetségek vezetőinek egy Siófokra összehívott eseményen már megtett.
Párizs után elsőként Orbán Viktor értékelte emlékezetes módon az olimpia eredményeit. Gulyás Michelle utolsó napi öttusa olimpiai aránya után a miniszterelnök emlékezetes módon annyit üzent a sportállamtitkárnak, hogy „maradhat”, majd a Nemzeti Sportnak adott exkluzív interjújában a 2028-as célt is kijelölte, miszerint Los Angelesben a legjobb 10 között kell végezzen Magyarország az éremtáblán.
Ebből a kiinduló helyzetből nézve vártuk az államtitkári bemutatót. Csütörtökön a sportállamtitkár elöljáróban kifejtette, hol, hányszor, milyen keretek közt találkoznak a magyar sport vezetőivel, hogyan hallgatják meg a közvetlenül a sport frontvonalában dolgozókat, így valójában nem a sportirányítás új stratégiájáról, hanem a magyar sport, főképp az olimpiai sportágak 2025-28 közötti négy éves ciklusáról beszélt.
A részben európai vezető sportnemzet státuszunkat fenyegeti a világ sportjának átalakulása, az, hogy egyre több ország szeretne sikeres, éremszerző lenni. Birkózásban például Rióban 60, míg Párizsban 24 százalékát nyerte európai sportoló. Ettől még sikeresként könyveltük el a párizsi olimpiát
– fogalmazott Schmidt.
A következő olimpiára készülve öt kategóriát állapítottak meg sportáganként, annak függvényében, milyen eredményt várnak tőlük Los Angelesben. Ezzel arányosan osztják el a Nemzeti versenysport fejlesztési program (ez a régi KSF) forrásait is, összesen 17,72 milliárd forintot. A kategóriák a következők:
- 1. kategóriába az arany-, ezüst-, bronzéremre esélyesek kerültek (úszó, kajak, vívó, birkózó vízilabda, öttusa, tekvondó szövetség)
- 2. kategóriába az éremesélyesek tartoznak (atlétikai, sportlövő, triatlon, kerékpáros, vitorlás, cselgáncs, ökölvívó és korcsolyázó szövetség)
- 3. kategóriába pontszerzésre esélyesek kerültek (torna, asztalitenisz, ritmikus gimnasztika, kézilabda szövetség)
- 4. kategóriában a potenciális kvótaszerzők várnak (lovassport, hegy- és sportmászó, íjász, jégkorong, röplabda, műugró, tenisz, evező, sí, snowboard, kosárlabda, súlyemelő, szörf, tollaslabda, szinkronúszó és fallabda szövetség)
- az ötödik katagóriát pedig azok képviselik, akiktől kvótát sem vár az államtitkárság (golf, rögbi, gyeplabda, görkorcsolya és gördeszka, szánkó, hullámlovas, labdarúgó, amerikaifutball, baseball és softball, valamint curling szövetség).
Dr. Schmidt kollégái látható módon az újságírók, így a széles közvélemény tájékoztatására már kiküszöbölték azt a csorbát, ami információnk szerint a Balaton partján szívinfarktus közeli állapotba sodorta három másik szövetség mellett a cselgáncs és az evezés elöljáróit, akik akkor még kifelejtődtek, nem szerepeltek az olimpiai sportágak körében, miközben ez az elit kör már mintegy 75 éve fő haszonélvezője a magyar sportra költött adóforintnak. A legnagyobb változás a tekvondóé, amely azonnal az első kategóriába ugrott fel.
Los Angelesre vonatkozóan Dr. Schmidt hivatalosan is bemondta a miniszterelnöki elvárást, a legjobb 10-be kerülést.
Aztán arról beszélt, hogy van, lehet erre egyáltalán esély:
- a tervezés és fejlesztés erősebb monitoringjával,
- az egyéni tehetséggondozással,
- és az általános tudományos háttér, a sportági módszertan fejlesztésével.
A sportállamtitkár kevesebb indokolatlan külföldi edzőtábort vizionált, helyette a több, kiváló felszereltségű hazai edzőkomplexumot helyezné előtérbe, úgymint a legújabbat, a sukorói Kovács Katalin Akadémiát. Összességében a maagyar sport sikerként könyvelheti el, hogy vérzivataros időkben sem csökkent, hanem még nőtt is a pénzügyi támogatása az előző évhez képest. Ezért cserébe viszont jóval nagyobb ellenőrzést, sűrűbb monitorozást ígért Dr. Schmidt Ádám.
Mindezt egy egyelőre még csak tervezett, 2025-re szóló éves költségvetéssel támasztaná meg, mivel az országgyűlés még nem fogadta el az alábbi számokat.
A 2025-re tervezett sporttámogatások összege
17,72 mrd ft – Nemzeti versenysport program
3 mrd ft – Los Angeles 10 program
2 mrd ft- nem olimpiai sportágakra
2,07 mrd ft – Kiemelt Edző Program, Kiemelt Utánpótlásedző Program (KUEP)
2 mrd ft – Nevelőedző Program
17,03 MRD FT – Kiemelt sportegyesületek
32,55 mrd ft – Akadémiák támogatására
4,55 mrd ft – Kiemelt sportesemények
700 millió – Hiszek benned program.
Összesen 81,62 milliárd forint. Tao nélkül.
The post Sporttámogatás: Dr. Schmidt Ádám igét hirdetett first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24sport
