Wolfgang Amadeus Mozart 1784. december 14-én lépett be a Zur Wohltätigkeit, vagyis A Jótékonysághoz nevet viselő szabadkőműves páholyba.
Testvérré az válhatott, akit két tag támogatásáról biztosított. Mozartot nem sokkal korábban, december 5-én ajánlották be. Szellemi irányítást kapott a páholyban, olyan személyiségek vették körül, akik a továbbiakban meghatározták a gondolkodását.
Mit keresett Mozart a szabadkőműves páholyban, és hogyan jeleníti meg közkedvelt operája, A varázsfuvola a szabadkőművesség alapját is adó rítusokat?
Miért van, hogy az Éj királynője előbb emberséges anyafiguraként, legközelebb haragvó fúriaként jelenik meg? És mi történhetett Mozart saját titkos társaságával?
Lehallgatások és zenehallgatás a titkos páholyokban
Mozart idejében a szabadkőműves táblaülések rendszerint fél hétkor kezdődtek, alkonyatkor. Akárcsak a színházi előadások vagy a koncertek, amelyeket követően indulhattak a polgárok a szalonokba, ahol csevegni, zenélni és táncolni lehetett. Az esti utcák Bécsben megteltek fiákerekkel: elég nagy lehetett a tolongás, mivel a kocsik nem fértek el rendesen egymás mellett.
Hetente voltak ülések. A páholy bejáratától balra volt egy apró helyiség, a feketére festett csontkamra vagy sötétkamra. Ez volt az önvizsgálat helye, ahol mindenki magába szállhatott. A központban volt a nagyterem, két oldalt foglaltak helyet a testvérek. Százöt szék fért el a tulajdonképpeni templom két oldalán, az úgynevezett Keleten volt a pódium, amire három lépcső vezetett fel. Ezen volt két háromágú gyertyatartó és a főmester kalapácsa.
Mozart leveleiből nem derül ki, hogy milyen tárgykörben hallgatott előadásokat, mivel azok a levelei nincsenek meg, melyekben a szabadkőműveségről és a páholymunkákról írt. Az is elképzelhető, hogy ezeket a leveleket maga semmisítette meg.
Mivel II. József császár nagy apparátust tartott fenn arra, hogy informálják őt, illetve az udvart az ellenzékinek tekinthető csoportok tevékenységéről – igyekeztek minden liberális, felvilágosult szabadgondolkodóról a lehető legtöbbet megtudni az úgynevezett kabinetirodán –, elővigyázatosságból a páholytagok a páholyokkal kapcsolatban vagy nem is írtak, vagy az árulkodó leveleiket megsemmisítették.
Tulajdonképpen valahol ironikus, hogy az ellenzéki mozgalmak elfojtásáról irányuló uralkodói ügybuzgalomnak köszönhető, hogy az elkobzott, megszerzett iratokból pontosan tudni lehet, hogyan működtek a páholyok, kik voltak a tagok. Ahogy az is, hogy az első, 1742-ben alakult bécsi páholynak tagja lehetett Lotaringiai Ferenc, II. József édesapja is. A császár reformprogramja, aminek következtében a magyarok emlékezetében mint kalapos király maradt meg, amúgy sok ponton egybevágott a szabadkőművesek elképzeléseivel, követeléseivel, de maga a császár megengedhetetlennek tartotta, hogy legyenek olyan tőle független társadalomalakító szervezetek, melyek nem rendelődnek alá a hatalomnak.
De mit keresett Mozart a páholyban?
The post Mit kapott Mozart a szabadkőművesektől, amit beleszőtt A varázsfuvolába? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
