Karácsony az egyik legnagyobb keresztény ünnep, pontosabban a teológiában csupán a húsvét „előzi” meg, és Jézus Krisztus születésének dátuma a laikus világ számára is az év fénypontja – legalábbis a keresztény kultúrkörben biztosan. Karácsonyfa, család, ajándékozás – ma ezek állnak az ünnep középpontjában, de ez nem volt mindig így. Mit ünneplünk pontosan december 25-én, és honnan származik a dátum?
Téli napforduló, az igazi Nap
A korai kereszténység kimagasló ünnepe húsvét volt, Jézus kereszthalála és feltámadása, illetve pünkösd, a Szentlélek eljövetele. Jelentős ünnepnek ugyanis az égi születés számított, ezért találjuk a szentek ünnepét is haláluk, azaz mennybéli újjászületésük napján. Sőt, a test maga, mint a lélek halállal terhelt átmeneti szállása említésre méltatlan, szégyellni való volt, az első századokban ezért szinte fel sem merült, hogy Jézus emberi testben való születése egyáltalán üdvözlendő-e.
A keresztény teológia fejlődése során aztán levetkőzte a világi születéstől való ódzkodást, hiszen Jézusban az ige testté, húsból lévő testté vált. Kisebb keresztény csoportok ugyan már a „kezdetektől” megemlékeztek a születésről, majd ez egyre elterjedtebbé vált, a III. századtól pedig március végén, április elején ünnepelték – itt írtunk erről részleteiben.
Aranyszájú Szent János a IV. század végén minden más ünnep „anyaünnepének” nevezte Krisztus születését, majd zsinati határozat helyezte december 25-ére, a téli napforduló idejére. Itt szokás megemlíteni, hogy az egyház igyekezett úgy elnyomni a pogány ünnepeket, hogy „rátelepedett” a sajátjaival. A keresztény magyarázat szerint azonban szó sincs ilyesmiről, karácsony esetében
Jézusban az új, igazi Nap kel fel a hosszú sötétség után, a pogány elem igaz jelentéssel újul meg.
Karácsonykor tehát Krisztus születését ünnepeljük, hagyományosan december 25-én. Előtte, december 24., a karácsonyfa állításának és az ajándékozásnak ideje, szenteste. Őseink számára ez még várakozással telt, egészen pontosan az egyszerű, böjtös vacsora után szenteste óráiban teljesedett be az ádvent minden várakozása. Ez a nap karácsony vigíliája (előestéje), nevezik karácsony böjtjének, egyébként pedig Ádám és Éva napja, a hagyomány szerint éjfélig tartó szigorú böjti nap. December 26., karácsony másnapja szintén fontos ünnep, Szent István első keresztény vértanú napja.
Tavasz, ősz vagy tél?
Konszenzus van arról, hogy Jézus Krisztus valós történelmi személy lehetett, és mint ilyen, kellett lennie valós születésnapjának, ám a dátum feltehetően örök rejtély marad.
The post Mit ünneplünk december 25-én? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
