Repülőrajtnak repülőrajt, amit látunk, de nem feltétlenül az, amire a magyar kormány számított. Az Egyesült Államok szankciós listára tette Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert. Rogánt a Szergej Magnyickijról elnevezett Emberi Jogi Számonkérési Törvény és az erre vonatkozóan kiadott elnöki határozat alapján tették fel egy olyan listára, amelyen több száz, az emberi jogok megsértésével és korrupcióval vádolt szereplő van. Az érintettek
- nem léphetnek be az Egyesült Államokba,
- az ott tárolt vagyontárgyaikat lefoglalják,
- és bárkit, aki üzletel vagy együttműködik velük, ugyanígy szankciók fenyegetnek.
A három következmény közül az utolsó a legkevésbé konkrét, viszont az jelentheti a legnagyobb fenyegetést. Az Egyesült Államok által kivetett szankciók elvileg nem globálisak, a gyakorlatban viszont annak a veszélynek, hogy Amerika kizár valakit a nemzetközi pénzügyi rendszerből, olyan elrettentő hatása lehet, ami miatt még a számlavezető bankja is megtagadhatja az együttműködést.
A törvény bevetése a nukleáris opció az Egyesült Államok demokrata kormányától. Nagyon ritka az, hogy hatalmon lévő miniszterre, ráadásul egy szövetséges államéra, szankciókat vetnek ki.
Régi pletyka, hogy Amerika szankciókkal sújthat magyar állampolgárokra. Amikor öt éve a Wall Street Journal írt erről, Rogán neve mellett Tiborcz Istváné és Mészáros Lőrincé is szerepelt. Ahogy esetükben sem lett volna, úgy Rogán esetében sem kérdés, hogy a miniszterelnököt jelképezi, anélkül, hogy magát Orbán Viktort szankcionálnák.
A szankciók kivetése a jogállamiságot tiszteletben tartó adminisztráció alatt kifejezetten hosszadalmas folyamat. A kormányoldalon sokan David Pressman Budapestre akkreditált amerikai nagykövetet vádolják kicsinyes bosszúval a szankciókért. De Pressman sem politikailag, sem diplomáciailag nem önmagában áll. Minden nagykövet feladatot teljesít. Ha Pressman agresszíven lép fel a magyar kormánnyal szemben, akkor az nem a saját ötlete, hanem egy feladat, amelyet a feletteseitől: Antony Blinken külügyminisztertől vagy Joe Biden amerikai elnöktől kapott, és amelyet a legjobb képességei szerint végre kell hajtania. Az Egyesült Államok külpolitikáját az elnök és a külügyminiszter intézi, az USA-t képviselő diplomaták az ő iránymutatásuk alapján lépnek fel. Ezzel nyilván a magyar kormányban is tisztában vannak, és a Pressmannal szembeni kommunikáció inkább politikai kármentés.
Pressman valójában nem is tudna ehhez hasonló szankciókat kivetni. A szóban forgó szankciókat az Egyesült Államok elnöke veti ki, miután konzultált a külügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel és az igazságügyi miniszterrel. Ha a Rogánra kivetett szankciókat mindenképp személyes bosszúként szeretnénk látni, azok sokkal inkább Antony Blinken, Janet Yellen, Merrick Garland, de még inkább a leköszönő Joe Biden bosszújaként tekinthetők. De természetesen a nemzetközi politikában a bosszú nehezen értelmezhető.
A helyzet mögött két ok állhat:
The post Donald Trump megmenti Rogán Antalt? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
