Szíria és Gáza
2024. december 8-án, a késő ősszel meginduló ellenzéki offenzíva hatására, Szíriában összeomlott az Aszad-rezsim. A gyors lefolyású eseményeknek számos geopolitikai vonzata van. Veszélybe kerültek például Oroszország és Irán pozíciói a közel-keleti országban. A nyugati hatalmak azonban – szintén ennek hatására – elkezdték fontolgatni a nyitást, annak ellenére, hogy a HTS néven ismert, korábban az al-Kaida részeként működő, Mozgalom Szíria Felszabadításáért elnevezésű iszlamista milícia lett az ország ura. Arról, hogy kik ők, mit akarnak, itt írtunk részletesen, most azonban az események geopolitikai vonzatáról lesz szó, annak is egy specifikus mozzanatáról.
Bassár el-Aszad elmozdítására ugyanis nemcsak Irán, Oroszország, az EU, vagy az USA reagált, de természetesen Izrael is. A zsidó állam Szíria közvetlen szomszédja, a két ország hivatalosan még mindig háborúban áll egymással. Izrael pedig az 1960-as évek óta megszállás alatt tartja a Golán-fennsíkot, amely korábban szíriai terület volt. A rezsim bukásának hírére Izrael úgy érezte, hogy veszélyes lehet, ha a szír állam hadseregének eszközei iszlamista milíciák kezébe kerülnek, illetve az is, ha egy ilyen erők által irányított Szíria szomszédságában találja magát. Éppen ezért az IDF, azaz az Izraeli Védelmi Erők, katonái még aznap benyomultak Szíriába, a Golán-fennsík felől, és megszálltak több szír területet is, egyfajta ütközőzónát alakítva ki. A megszállt zónában van a stratégiai fontosságú Hermon-hegy, ahonnan Damaszkusz is lőhető. Emellett az izraeli légierő csapást mért az Aszad-rezsim által hátrahagyott hadieszközökre:
- elsüllyesztették gyakorlatilag a teljes szír hadiflottát,
- a repülőtereken megsemmisítettek rengeteg vadászgépet,
- de nem egy szárazföldi katonai létesítményt is lebombáztak.
Benjamin Netánjahu izraeli miniszterelnök sietve jelentette be, hogy a megszállás csupán ideiglenes, célja, hogy a bizonytalan kimenetelű szír hatalomváltás ne érintse Izraelt negatívan. Később azonban már úgy nyilatkoztak, hogy előre nem látható, meddig lesz szükséges a megszállást fenntartani.
Ingatag belpolitikai helyzet
A Netanjáhu-kormány belpolitikai helyzete igencsak ingatag. A 2023 őszi gázai háborút megelőzően ugyanis egy olyan igazságügyi reformmal próbálkoztak, amely növelni kívánta a kormány ellenőrzését a bíróságok felett. Izraelben ugyanis nincsen írott alkotmány, hanem az alkotmánybíróság, saját és más bíróságok precedenseire hivatkozva, érvénytelenítheti a jogsértőnek talált törvényeket. A Likud és a szélsőjobboldal szerint ez antidemokratikus, míg az ellenzék úgy véli, hogy pont a reform gyengítené a jogállamiságot. Utóbbiak érveit támasztja alá, hogy Netánjahuk azután lett sürgős a reform, miután korrupció miatt elítélték.
A törvény elfogadása miatt 2023-ban tüntetések indultak Izraelben, a kormány helyzete pedig megingott. Azóta a telepeseket és a vallásos cionistákat képviselő szélsőjobboldalra támaszkodhat a kormányfő. A felháborodást némileg megakasztotta a Hamász brutális terrortámadásának sokkja.
Most már azonban nemcsak a törvény elleni tüntetések éledeznek újra, de a tiltakozások céljai is kiterjedtebbek lettek. A tüntetők ma már azt követelik, hogy az izraeli kormány érje el a Hamász által elrabolt túszok szabadon bocsájtását. Szerintük Netánjahu csak a Hamász legyőzésére koncentrál, és emiatt hal meg és tűnik el egyre több civil túsz.
Több felmérés is arra mutat rá, hogy a lakosság többsége be szeretné fejezni a háborút, amennyiben a túszokat elengedik.
Hasonló a helyzet Gázában is, ahova az izraeli hadsereg a 2023. október 6-ai Hamász-támadás után vonult be. Megszállta többek között Khan Juníszt, a Gázát Egyiptommal összekötő határsávot, illetve egy keskeny sávot, Gázavárostól délre, amely így ékként vágja ketté az övezetet. A határszakaszt azért foglalták el, mert az alatta húzódó alagútrendszer, illetve az itt folyó csempészet révén a Hamász képes volt Egyiptomból ellátmányt és hadieszközöket beszerezni. Az övezet kettévágását pedig azért találhatta Izrael célszerűnek, mert így megnehezíti a Hamász dolgát mind a terület irányítása, mind a hadműveleteik összehangolása terén.
Ebből a leírásból könnyen látható azonban, hogy mindezen előnyöket kizárólag a megszállás hosszútávú fenntartásával lehet kiaknázni. Netanjáhu ennek megfelelően végül Gáza kapcsán is nyilvánosan kijelentette, hogy nem fognak letenni a Gázai övezet megszállásáról. 2024 februárjában úgy fogalmazott, hogy „határozatlan időre” fogják „átvenni” a terület katonai irányítását. Mindez a gyakorlatban is megnyilatkozik. Az izraeli hadsereg ugyanis az ellenőrzése alá vont gázai területeken elkezdte az utak és az infrastruktúra kiépítését. Ennek része egy, az övezetet kettészelő út is, amelyet az IDF épített, még a tavalyi évben. 2024 végén pedig arról érkeztek hírek, hogy Izrael közel 20 katonai támaszpontot épített Gázában, amihez körülbelül 600 palesztin épületet dózeroltak el. Mindez azt mutatja, hogy a zsidó állam kormánya hosszú távra tervez mind a Golán-fennsíkon, mind Gázában.
The post Évtizedek óta most a legerősebb Izrael geopolitikai helyzete a Közel-Keleten, de ezért jelentős árat kellett fizetnie a zsidó államnak first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
