Egészségünk a legnagyobb értékünk, ebben sokan egyetértenek. Ám az már nem mindenkinek egyértelmű, hogy tenni is mi tudjuk a legtöbbet érte. Mit jelent az ‘öngondoskodás’ fogalma ezen a területen, az ön értelmezésében?
Az öngondoskodás az egészség megőrzésének egyik alapvető, de gyakran alábecsült része. A Haleonnál úgy gondoljuk, hogy az öngondoskodás ezen a területen a betegségek megelőzésére, a kisebb egészségügyi problémák kezelésére és az általános jó közérzet fenntartására irányuló tudatos és felelősségteljes lépések megtételét jelenti. Ez olyan széles körű gyakorlatokat foglal magában, mint a megelőzés, az öndiagnosztika és a napi egészségügyi rutinok kiépítése és fenntartása.
Az ‘öngyógyítás’ már kevésbé egyértelmű kifejezés, pedig ennek is lehet helye egy 21. századi egészségvédelemben. Hogyan lehetne körülírni, illetve érzékeltetni a jelentőségét?
Támogatjuk az öngyógyítás jól képzett és megfelelően kommunikált megközelítését, amely a személyes felelősséget és a folyamatos tanulást helyezi előtérbe. Amint azt „Az öngondoskodás szerepének újradefiniálása Európában” („Redefining the role of self-care in Europe”) című jelentésünk is kiemeli, az öngondoskodás fontos szerepet játszik az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás enyhítésében. Európában például évente 1,2 milliárd kisebb betegséget kezelnek az emberek saját maguk. Ezen öngondoskodás nélkül Európában 120 000-rel több orvosra lenne szükség, ami jól mutatja, hogy az öngondoskodás szélesebb körű előmozdítása és megvalósítása milyen jelentős egészségügyi-gazdasági előnyökkel jár.
A magyar társadalom sok nehezítést hoz magával a múltból, és talán szüksége van egyfajta szemléletváltásra az egészségével kapcsolatban is. Hogyan látja ön, hol tartunk ebben a folyamatban?
Magyarország kihívással néz szembe az orvosok elérhetőségét illetően. A 100 000 lakosra jutó 330 orvossal az ország 15%-kal marad el az uniós átlagtól. Ez a hiány rávilágít annak fontosságára, hogy proaktív lépéseket tegyünk egészségünk megőrzése érdekében, különösen, mivel tovább élünk, mint valaha.
Az öregedő társadalom egyik legnagyobb kihívása annak biztosítása, hogy ezeket a plusz éveket jó egészségben töltsük el. Az igazság az, hogy egyetlen egészségügyi rendszer sem tud lépést tartani, ha nem vállalunk felelősséget saját jólétünkért. Minél korábban kezdjük el, annál jobb. Apró, mindennapi cselekedetek – mint például az aktív életmód, a helyes táplálkozás és a mentális egészségünkre való odafigyelés – óriási változást hozhatnak abban, hogyan öregszünk. Nem a tökéletességről van szó, hanem arról, hogy következetesen olyan szokásokat válasszunk, amik hozzájárulnak a jóllétünkhöz.
Mi az a három legfontosabb dolog, amit szeretne megértetni a páciensekkel (vagy akár az egészségügyi szakmával), ami nagy lendületet adhatna ennek a fajta gondolkodásmódnak? Milyen uralkodó tévhiteket lát?
A COVID-19 világjárvány örökre megváltoztatta a világot, és jelentős hatást gyakorolt az iparágunkra. Felgyorsított egy olyan fejlődést, amelyet már korábban is megfigyeltünk, a betegek egyre tudatosabbak az egészségükkel kapcsolatban, és egyre inkább elvárják a jóllétükhöz nyújtott támogatást, visszhangozva a mondást, miszerint „a megelőzés jobb, mint a gyógyítás”.
Ebben az összefüggésben kulcsfontosságú, hogy kihasználjuk a rendelkezésre álló forrásokat, mint például az egészségügyi tájékoztatók, a rendszeres szűrővizsgálatok és az öngondoskodással kapcsolatos ismeretek megbízható forrásokból való kiemelése.
Egy másik megfontolandó szempont a vény nélkül kapható gyógyszerekhez mellékelt betegtájékoztatók szövegezésének egyszerűsítése, valamint az elektronikus változatokhoz való hozzáférés javítása, hogy könnyebben elérhetővé váljanak okostelefonokon, laptopokon vagy táblagépeken. Továbbá komolyabb panaszok esetén mindig forduljunk orvoshoz. Ezek a lépések nem csak az egyének számára adnak lehetőséget arra, hogy kezükbe vegyék egészségük irányítását, hanem hozzájárulnak egy fenntarthatóbb egészségügyi rendszer kialakításához is.
Hogyan látja ebben a gyógyszerészek szerepét?
A gyógyszerészek vannak „a frontvonalon”. Ők a legkönnyebben elérhető egészségügyi szakemberek közé tartoznak, akik kényelmes és gyors segítséget nyújtanak a betegeknek. A kisebb panaszok kezelésénél első lépésként a gyógyszerészekhez kell fordulni. Ők jól felkészültek annak felmérésében is, hogy a beteg képes-e önállóan és hatékonyan kezelni az állapotát, vagy azonnali orvosi ellátásra szorul.
Valójában, amint azt a korábban hivatkozott jelentés is említette, az európaiak 58%-a él öt perc sétára egy gyógyszertártól. A gyógyszertárakhoz és gyógyszerészekhez való hozzáférés pedig gyakran sokkal egyszerűbb lenne, mint időpontot kapni egy szakorvoshoz.
Mindezek ellenére senkit sem akarunk lebeszélni arról, hogy orvoshoz forduljon, vagy hogy lekicsinyeljük az orvosok fontosságát.
Milyen megoldások kellenének ahhoz, hogy javuljon a magyar emberek általános egészségügyi állapota?
A magyar emberek általános egészségi állapotának javítása azzal kezdődik, ami talán a legkézenfekvőbbnek hangzik: vigyázzunk magunkra – nem csak akkor, amikor betegek vagyunk, hanem különösen akkor, amikor egészségesek vagyunk. Ez azt jelenti, hogy az alvásra, a kiegyensúlyozott táplálkozásra, az aktív életmódra, és szükség esetén az étrend-kiegészítők használatára a szervezet támogatása érdekében mindig helyezzünk nagy hangsúlyt. Ezek az egyszerű lépések nagyban hozzájárulhatnak a betegségek megelőzéséhez és a hosszú távú jó közérzethez.
Egy másik kritikus elem az oktatás. A betegeknek meg kell érteniük, hogy döntéseik hogyan hatnak az egészségükre, és hiteles forrásokból kell informálódniuk. Az egészségügyi ismeretek képessé teszik az embereket arra, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, és felelősséget vállaljanak jóllétükért.
Szükség van továbbá olyan rendszerszintű változásokra, amelyek túlmutatnak azon, hogy kizárólag az orvoslátogatásokra hagyatkozzunk. Az egészségügyi rendszert úgy kell átalakítani, hogy a szakemberek szélesebb körét vonja be, és a hangsúlyt a betegek támogatására, a megelőzésre helyezze, mielőtt orvoshoz fordulnának. Egy kiegyensúlyozottabb és proaktívabb egészségügyi modell kialakításával mindenki számára jobb és elérhetőbb ellátást biztosíthatunk.
Látjuk, hogy nő az úgynevezett fogyasztói piac értéke. Vajon többen vásárolnak többféle egészségügyi terméket és szolgáltatást, esetleg hajlandóak többet fizetni adott esetben ezekért? Mit lát ön fő okként?
Igen, az emberek határozottan többet fektetnek az egészségükbe, de az egyik legfontosabb fogyasztói trend, amelyet megfigyelhetünk manapság, hogy már mindenki „okos vásárló”, és különböző technikákat alkalmaz a pénzügyi megtakarítás érdekében. Az automatikus, impulzív vásárlásokról az átgondoltabb döntéshozatalra való áttérés figyelhető meg. A fogyasztók egyre inkább az ár-érték arányt helyezik előtérbe, és alaposan átgondolják az egészséggel kapcsolatos befektetéseiket. Ez a tendencia azt mutatja, hogy nő a tudatosság az egészség fontosságának tekintetében. Emellett pedig megjelent egyfajta vágy a megalapozott döntéshozatalra, ami összhangban van a személyes költségvetéssel és a hosszú távú jólléttel.
A magánegészségügyi szolgáltatások nem olcsók, mégis egyre többen fordulnak felé látva azt, hogy az állami ellátás nem mindenhol tudja betölteni a funkcióját. Egyre több páciensre jut egyre kevesebb szakdolgozó, miközben az általános egészségügyi állapotunk sem fényes. Hogyan tud ennyi kihívással szembenézni egy egészségügyi rendszer, és mi hozhat megoldást?
Ezzel a kihívással egész Európa szembesül, és ez alól Magyarország sem kivétel. A probléma abban gyökerezik, hogy az állami egészségügyi rendszerek egyre nehezebben tudják kielégíteni a növekvő népesség igényeit, miközben egyre kevesebb egészségügyi szakember szolgál ki egyre több beteget. Emellett a lakosság általános egészségi állapota is aggodalomra ad okot, ami csak súlyosbítja a helyzetet.
Európa-szerte, köztük Magyarországon is az egészségügyi költségvetésben még mindig túl kevés pénzt fordítanak a megelőzésre. Európai szinten az egészségügyi költségvetéseknek csak mintegy 3%-át fordítják megelőző intézkedésekre. Ez nyilvánvalóan nem elegendő, ha hatékonyan akarjuk kezelni a hosszú távú egészségügyi problémákat. Magyarország egészségügyi kiadásai a GDP mintegy 5,6-6%-ával viszonylag szerénynek számítanak más közép-európai országokhoz, például a Cseh Köztársasághoz (7,7%) vagy Lengyelországhoz és Szlovákiához (6,5%) képest. Ez az alacsonyabb szintű beruházás negatív hatással van arra, hogy a megelőző ellátást és az egészségügyi oktatást prioritásként tudjuk kezelni. Az egészségügyi rendszernek széles körű, rendszerszintű megoldásokra van szüksége ahhoz, hogy a hangsúlyt a megelőzés és az egészségnevelés felé terelje.
El tudnak-e jutni hozzánk a modern európai technológiák és tudományos eredmények, képesek vagyunk-e ezeket integrálni? Mekkora az elmaradásunk e téren?
Folyamatosan törekszünk arra, hogy növeljük a modern technológiák használatát az egészségügyben, és Európa számos olyan előrelépést kínál, amit igyekszünk integrálni. Ilyen például a Haleon által készített tanulmány, amely az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi és Ellátási Kutatóintézetével együttműködve készült. Ez a kutatás a fogászati szűrések során végzett rutinszerű cukorbetegség-szűrés lehetőségeit taglalja. A cél ennek a megközelítésnek a gyakorlatba helyezése.
Reméljük, hogy a tanulmány eredményei hozzájárulnak egy olyan új egészségügyi rendszer kialakításához, amely a fogászati egészségügyi szakemberek szakértelmét felhasználva proaktív módon több cukorbeteg egyént azonosít és kezel. Ez a megközelítés továbbá nemcsak a cukorbetegség hatékonyabb kezelését eredményezheti, hanem a szájüregi egészség és az általános egészségi állapot közötti kapcsolatra is rávilágít. Ezek az erőfeszítések összhangban vannak azzal a tágabb célunkkal, hogy jobb mindennapi egészséget biztosítsunk, mindezt emberséges hozzáállással.
Miközben ilyen innovatív megoldások megvalósításán dolgozunk, még van mit tennünk, hogy teljesen felzárkózzunk a legfejlettebb rendszerekhez, de az előrelépés már folyamatban van.
A páciensek mellett az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, mentális állapota, oktatási szintje is küzd elmaradásokkal. Miért lehet fontos erre is fókuszálni?
Igen, az egészségügyi dolgozók mentális egészsége rendkívül fontos. A nagy betegterhelés, a megfelelő erőforrások hiánya és a túlzott bürokrácia mind hozzájárulhat a kiégéshez és a nyújtott ellátás minőségének csökkenéséhez.
Ahogy korábban említettem, úgy véljük, hogy több kulcsfontosságú lépést is tehetünk e kihívások kezelése érdekében. Először is, növelnünk kell a gyógyszerészek, gyógyszerésztechnikusok és más egészségügyi szakemberek szerepét a rendszerben. Másodszor, nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az egészségügyi edukációra és a megelőzésre. Harmadszor pedig a megelőzést határozottabban be kell építenünk a jogalkotásba, például a megelőző programokba való befektetéssel. Ez a megközelítés nemcsak az egészségügyi dolgozók jóllétét fogja támogatni, hanem egy hatékonyabb, betegközpontúbb egészségügyi rendszert is létrehoz.
The post Lember Szilvia: „Tovább élünk, mint valaha – a mi felelősségünk is, hogy a plusz éveket jó egészségben töltsük” first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
