Tavaly, azaz 2024. áprilisában jelentették be, hogy az El Niño véget ért, ekkor azonban még meglehetősen bizonytalan volt, hogy az év hátralévő részében ki fog-e kialakulni a hűvösebb időjárásért felelős La Niña, ahogy az is, meddig húzódhat el az átmeneti időszak.
A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal tisztviselői azonban a napokban bejelentették, hogy egy viszonylag hosszú átmeneti időszak után kezdetét vette a La Niña éghajlati jelenség, amelynek a várakozások szerint tavaly nyáron kellett volna elkezdődnie. A szakértők szerint ez az időszak várhatóan gyengébb és rövidebb lesz a megszokottnál – írja a LiveScience.
Az Időkép szerint a késésért feltehetőleg az is felelős, hogy az óceánok több mint egy éve az átlagosnál sokkal melegebbek. A légkör egyébként már hónapok óta számos olyan jelet mutatott, amely a La Niñára jellemző.
Ide sorolhatjuk az átlagosnál erősebb passzátszeleket, vagy azt, hogy Indonézia felett erőteljesebb felhő- és csapadékképződés volt megfigyelhető, miközben a Csendes-óceán középső részén szárazabb időjárás uralkodott.
Abban, hogy 2024 a mérések kezdete óta eltelt időszak legmelegebb esztendője volt az El Niñón túl az átmeneti periódusnak is komoly szerepe volt. Így felmerülhet a kérdés, hogy milyen változást okozhat a La Niña hazánk időjárásában. Ezt azonban nehéz megmondani, ugyanis a Kárpát-medence időjárására csak közvetve, nem azonnal fejti ki hatását az ENSO ciklus, nagyjából 2-3 hónapos az eltolódás.
A korábbi megfigyelések alapján azonban elmondható, hogy a nyarak erős La Niña esetén Európa nagy részén az átlagosnál szárazabbak, különösen a kontinens déli, középső és keleti régióiban. A szakemberek azonban ez esetben elég gyenge ciklussal számolnak, jelenleg nagyjából 40 százalékra becsülik annak az esélyét, hogy a La Niña 2025 márciusában-májusában még fennmarad.
The post Elkezdődött a La Niña: ilyen hatással lehet hazánkra first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
