Jeleztük a minisztériumnak, hogy lapunk információi szerint a vállalkozások jó része csak a kamara decemberi leveléből értesült az új kötelezettségről, ami azt jelenti, hogy mintegy 120 ezer biztosítást kell megkötni néhány hét alatt, majd öt nap alatt regisztráltatni az új szerződéseket a kamaránál. Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) aggódó elnöke, Németh László egy hete elmondta a 24.hu-nak, hogy a vállalkozók elsősorban a munkájukkal foglalkoznak, nem azt nézik, hogy mi jelenik meg a Magyar Közlönyben, és abból mi vonatkozhat rájuk.

ÉKM: Volt elég idő a felkészülésre

Az ÉKM lapunknak küldött válaszában azt emelte ki, hogy már 2024. október 1-jén hatályba léptek az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításai, amelyek a magyar építészetről szóló törvény releváns rendelkezéseihez igazodva alapvető szabálymódosításokat vezetettek be az építésügy terén. E szabályok érintik az építési folyamat minden szereplőjét, így a tervezőket és a vállalkozó kivitelezőket is. Az új szabályok között található a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetése.

Bár a felelősségbiztosításra vonatkozó szabályok is hatályba léptek tavaly október 1-jével, ám éppen a megfelelő felkészülési idő biztosítása céljából alkalmazásukat a jogalkotó január 15-éig halasztotta.

A minisztérium tehát azzal számolt, hogy több mint három hónap elég lesz a vállalkozó kivitelezőknek a felelősségbiztosítás megkötéséhez.

Arra is kitértek válaszukban, hogy tavaly október 1-jén számos más rendelkezés is hatályba lépett, így a minisztérium szerint kevéssé valószínű, hogy sokan csak most értesültek a felelősségbiztosítás megkötésének kötelezettségről. Hangsúlyozták továbbá, hogy a tárca mind a jogszabály-módosítás kidolgozása során, mind a rendelkezések zökkenőmentes végrehajtása érdekében folyamatosan egyeztetett a szakmai kamarákkal és a magyar biztosítókat tömörítő érdekképviseleti szervezettel.

Az IPOSZ elnöke lapunknak azt mondta, ők is egyeztettek a kamarával, és ennek során felmerült egy esetleges határidő-hosszabbítás, illetve az is, hogy a kötelezettek körén is módosítani kellene. Erre a minisztérium nem utalt a lapunknak írt válaszában.

A vállalkozóknak ugyan teher, de a megrendelőknek előnyös

Jeleztük a tárcának azt is, hogy tudomásunk szerint számos problémát jelenthet az új kötelezettség az érintetteknek. Mint az IPOSZ elnöke jelezte lapunknak:

• a mikrovállalkozások számára jelentős teher, hogy egy kalap alá vették a 100 millió forintos nettó jövedelem alatti vállalkozások felelősségbiztosítási kötelezettségét, így egyaránt 70–120 ezer forintos biztosítást kell kötnie annak, akinek 1 millió forint az évi forgalma, de annak is, akinek 100 millió.
• Minden kivitelezőre vonatkozik a jogszabály egységesen, nem vették külön azokat, akik csak javítanak, karbantartanak, illetve kisebb munkákat végeznek.
• Ha egy egyéni vállalkozó kivitelező, tervező és felelős műszaki vezető is, akkor elvileg több biztosítást kell kötnie, ami szintén jelentős teher.
• A nettó vállalkozói jövedelem figyelembe vétele miatt rosszul járhatnak azok a vállalkozások, amelyeknél a tevékenység csak egy kisebb szelete (nem az egésze) építőipari munkavégzés

– írtuk cikkünkben Németh Lászlóra hivatkozva.

Erre a tárca azt írta: a fedezeti összegeket a jogszabály úgy határozza meg, hogy tekintettel legyen a különböző volumenű építőipari kivitelezéseket végző vállalkozások helyzetére. Öt kategóriát határoz meg a jogszabály. A 100 millió forintos alsó határ a jelen gazdasági körülmények között már nem számít túlzónak az ÉKM szerint, ha figyelembe vesszük egy építkezés költségeit. A felelősségbiztosítás kikötésének csak úgy van értelme, ha képes fedezetet nyújtani az épületben keletkezhető károk jelentős részére.

Ebből a szempontból nem az a meghatározó, hogy javítási-karbantartási munkákról vagy új épület építéséről van szó, mert az előbbivel is lehet nagy összegű kárt okozni – fejtették ki.

Elismerték, hogy a felelősségbiztosítás megkötésének kötelezettsége némi tehernövekedést valóban okoz a vállalkozó kivitelezőknek, ugyanakkor kiemelték: ez össze sem hasonlítható azzal az előnnyel, amit az jelent, hogy a keletkező károk egésze gyorsan megtérülhet, és az építtetőknek nem kell a hosszan elnyúló pereskedést kivárniuk.

Nem lesz határidő-hosszabbítás

Az október 1-jétől hatályba lépett rendeletben szerepelt, hogy az állami építkezéseken nem kell ilyen felelősségbiztosítást kötni – rákérdeztünk, hogy miért. Mint az ÉKM-től megtudtuk, az állami építkezéseken dolgozó tervezőknek és kivitelezőknek is kell felelősségbiztosítást kötniük, arról azonban külön jogszabály rendelkezik, így a tervezőknek, kivitelezőknek nem kell ugyanarra a munkára dupla biztosítást kötniük.

Végül érdeklődtünk, elképzelhető-e, hogy hosszabbítanak a január 15-ei határidőn, illetve finomítanak-e az előíráson? A minisztérium január 14-i válasza szerint a fentiekre tekintettel nem terveznek változtatni a január 15-ei határidőn. A jogszabály szerintük méltányos, három és fél hónapos felkészülési időt adott minden szereplőnek. Arra nem reagáltak, várható-e finomítás.

A kamara oldala időközben frissült, már elérhető, hogyan kell lépésről lépésre elektronikusan feltölteni a kötelező építőipari kivitelezői felelősségbiztosítás dokumentumait ahhoz, hogy az érintettek továbbra is végezhessék a munkájukat.

The post Nem ad több haladékot a kormány az építőiparosoknak first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu