A kínai újév vagy holdújév egyre több magyar számára ismerős fogalom – a leginkább azért, mert a magyar lakosság széles rétegei készletei feltöltésével készül rá január végéhez közeledve, hiszen ilyenkor hosszabb időre „zárva lesz a kínai”. A kisebb-nagyobb boltok révén nagyon sokan mondhatni napi kapcsolatban állunk a hazánkban élő kínai állampolgárokkal, akik ugyanakkor meglehetősen zárt közösséget alkotnak, a mindennapi élet szintjén gyakorlatilag nincs rálátásunk szokásaikra, kultúrájukra.

Az ázsiai országban idén január 29-én köszönt be az új esztendő, az ünnepre aki csak teheti, hazautazik – vagyis nagyon sok üzlet tényleg bezár Magyarországon is, miközben az exporttal, importtal foglalkozó cégek tevékenysége szintén szünetel. Mi a kínai újév? Mikor kezdődik és meddig tart? Mit és hogyan ünnepelnek ilyenkor? A rövid válasz talán meglepő:

a külsőségeket és persze a vallást leszámítva mintha a mi karácsonyunkat és szilveszterünket látnánk összevonva.

Dr. Salát Gergely sinológust, a PPKE és az ELTE BTK docensét, a Kínai Tanszék oktatóját kérdeztük.

Napforduló, telihold, szabadság

Kínában természetesen ugyanúgy a Gergely-naptárt használják, miként a világban mindenhol, hazánkban is, emellett azonban immár több mint kétezer éves hagyományként ősi időszámításukat is élő örökségként kezelik. Sőt, a hagyományos évkezdet az ország legnagyobb ünnepe, ez a holdújév vagy kínai újév. Mozgó ünnep, miként a mi húsvétunk, vagyis nincs konkrét dátumhoz kötve, legkorábban január 21-én, legkésőbb február 20-án kezdődik.

A téli napfordulót követő második holdtölte újév napja, idén ez január 29-ére esik. Ekkor veszi kezdetét, és hivatalosan egy hétig tart, a gyakorlatban pedig akár 2-3 hétbe is beletelhet

– mondja a 24.hu-nak Salát Gergely.

Egy egész hétig tehát hivatalosan nem dolgozik senki, akik pedig tehetik, azok még megtoldják éves szabadságuk rovására, illetve az állami hivatalok kivételével a gyárak, üzemek, irodák stb. is van, hogy jóval tovább zárva tartanak.

Tizenkét állatból most a kígyó jön

Az ősi időszámítási rendszer 12 éves ciklusokat használ, ebből alakultak ki az úgynevezett állatövi jegyek: most a kígyó éve következik, majd ló, kecske, majom, kakas, kutya, disznó, patkány, bivaly, tigris, nyúl, sárkány, és újra kígyó, amivel a kör újraindul. Ebből táplálkozik a kínai asztrológia, ami többé-kevésbé nálunk is ismert, a sinológus szerint azonban ez picit fel van fújva, hiszen Kínában sem mindenki a horoszkópjával fekszik és kel.

The post Kínai újév: mintha megmozdulna a Föld teljes lakossága first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu