Egy új tanulmány segíthet megérteni, hogy mi az a két gigantikus kiterjedésű természetes struktúra, amelyet az 1980-as években észleltek elsőként a Föld mélyén – írja a ScienceAlert. Az eredmények alapján érdemes lehet átgondolni bizonyos geológiai elképzeléseket.
A kontinens méretű anyagtömbök a földköpenyben húzódnak a Csendes-óceán és Afrika alatt. A szakértők eddig a Földön keresztül haladó, műszerekkel detektálható szeizmikus hullámok sebességének változásai révén vizsgálták a struktúrákat, most azonban azt is felmérték, hogy ezek mennyi energiát veszítettek a tömbökben.
A szeizmikus hullámok a különböző anyagokon eltérő sebességgel haladnak keresztül, ennek köszönhetően sikerült évtizedekkel ezelőtt észlelni az úgynevezett alacsony nyíróhullám sebességű tartományokat (LLSVP). Ezekben a régiókban a hullámok lelassulnak, ami arra utal, hogy a struktúrák jóval forróbbak a környező köpenynél.
Arwen Deuss, az Utrechti Egyetem munkatársa és a friss publikáció társszerzője szerint a két LLSVP-t tektonikus lemezek temetője veszi körül, amely szubdukció révén alakult ki. A régiók vizsgálatakor a hullámsebesség csak a kép egy részét mutatja meg, éppen ezért találták szükségesnek az energiaváltozások megmérését.
A szakértők 104 korábbi földrengés adatait használták fel a köpeny felső és alsó részének 3D-s modellezéséhez. A csapat meglepetésére kiderült, hogy a hullámok alig vesztettek energiát, amiből több fontos következtetést is le lehet vonni.
Úgy tűnik, hogy a struktúrák nemcsak hőmérsékletükben, hanem összetételükben is anomáliáknak tekinthetők, ásványaik pedig a vártnál nagyobb szemcsékből állnak.
Ez azt jelenti, hogy az anyagtömegek igen ősiek is stabilak, vagyis a köpeny messze nem mozog annyit, mint ahogy a geológusok többsége gondolja.
„A lemeztemetőben lévő szubdukciós tektonikus lemezek apró szemcsékből állnak, mert a Föld mélyébe vezető útjuk során átkristályosodnak” – nyilatkozta Deuss. A szakértő szerint a kis szemcseméret több szemcsét, valamint több szemcsehatárt eredményez, ami nagyobb mértékben csökkenti az áthaladó szeizmikus hullámok energiáját. „Az a tény, hogy az LLSVP-k nagyon kevés gyengítést mutatnak, azt sugallja, hogy sokkal nagyobb szemcsékből kell állniuk” – tette hozzá.
Az egyik vezető elmélet alapján az LLSVP-k régi tektonikus lemezek darabjai, a szemcseméret és a hőmérsékletbeli különbségek azonban megcáfolhatják ezt. Egy másik hipotézis szerint a régiók egy elveszett protobolygó maradványai, amely 4,5 milliárd évvel ezelőtt a Földdel ütközve alakította ki a Holdat.
Hogy pontosan miként jöttek létre az LLSVP-k, az továbbra is rejtély, tulajdonságaik mindenesetre azt mutatják, hogy a köpeny nincs olyan jól elkeveredve, mint korábban hitték.
The post Titokzatos, hatalmas struktúrák rejtőznek a Föld mélyén first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
