Csaknem 300 iskola kapott bombafenyegetést január 23-án országszerte. A fenyegető emailek hátterével kapcsolatban továbbra is csak találgatni lehet, azonban nem várt következménye is lett az akkori bombariadóknak: az utóbbi napokban több diák is hasonló fenyegető levelekkel okozott riadalmat az iskolákban.

• Még január 22-én – egy nappal a tömeges fenyegetés előtt – egy 11 éves fiú robbantással fenyegette meg az iskoláját, mert nem akart matekdolgozatot írni. Sőt, másnap újra elküldte az iskolának az üzenetet.
• A tömeges bombariadó után közvetlenül egy 14 éves hódmezővásárhelyi fiú négy iskolának küldött fenyegető emailt, mint kiderült azért, mert nem akart másnap iskolába menni.
• Január 26-án egy 15 éves borsodi fiút állítottak elő a rendőrök, mert bombával fenyegető levelet írt egy vésztői iskolának, ahová az egyik lányismerőse jár. A fiú a kihallgatásán elárulta: a bombafenyegetést azért találta ki, mert nagyfiúnak akart látszani a lány előtt. Utólag már megbánta az egészet, mert nem akart ekkora problémát okozni magának és a családjának.
• Egy 15 éves fiú 46 iskolának küldött fenyegető emailt a tömeges bombariadó után, mint elmondta, az volt a célja, hogy félelmet keltsen a diákokban, és fussanak el az iskolákból. A Blikk szerint a fiú édesanyját két héttel korábban megölték
• Friss hír, hogy február elején egy 10 éves fiú is fenyegető emailt írt egy X. kerületi iskolának.

Az elszaporodott esetek felvetik a kérdést: valójában mit kockáztatnak azok a gyerekek, akik bombariadót okoznak? Dr. Bátki Pál büntetőjogász szerint különbség leginkább az életkor alapján tehető a fenyegetések között, 14 éves kor alatti gyermek csak kivételesen súlyos bűncselekmény esetén vonható felelősségre.

A közveszéllyel fenyegetés nem tartozik ezek közé. A terrorcselekmény természetesen már igen. Ezen kívül a társadalomra való veszélyesség is nagyon számít, azaz: hány ember életét forgatta fel az elkövető, vagy még inkább, hány emberben keltett szorongást, félelmet a cselekmény. De ezen kívül ezer minden számít, a motiváció, az elkövető előélete, egészségi állapota, beleértve a mentális állapotát, esetleges kóros elmeállapotát is

– mondta el lapunknak az ügyvéd.

Bátki Pál tájékoztatása szerint a büntetési tétel 3 évig terjedő szabadságvesztés lehet, esetleg – ha a köznyugalmat súlyosan megzavarta a cselekmény – 5 évig terjedő szabadságvesztés. Az ilyen korú fiatalok esetében viszont limitáltak a jogi lehetőségek, hiszen pénzbüntetés, közérdekű munka gyakorlatilag nem szabható ki.

„Tapasztalataim szerint egy fiatalkorú nem is büntetést, hanem intézkedést kap, például próbára bocsátást azzal, hogy pártfogó felügyelet keretében az erre hivatott szolgálat figyelemmel kíséri a morális fejlődését” – fejtette ki a büntetőjogász, aki szerint nem jellemző, hogy ilyen súlyú cselekményért javítóintézetbe kerüljön egy gyerek.

Ez nem olyan súlyú dolog, amiért egy jogállamban indokolt lehet ilyen mértékben beavatkozni a magánéletbe. Jó is lenne, ha a jogalkotó függetleníteni tudná magát a gyakran bosszúszomjas közvéleménytől. Nem leszek népszerű a véleményemmel, de meg kell jegyeznem, hogy sajnos ez nem mindig sikerül. A büntetőjog gyakran válik áldozatául a közhangulatnak és a látszólagosan olcsón megvalósítható politikai akaratnak

– tette hozzá Bátki Pál.

Ugyanakkor egy iskola nem kezelheti belső fegyelmi ügyként az intézményt érő fenyegetéseket, ez minden esetben bűnüldözési és igazságszolgáltatási feladat.

A bűntetőjogász elmondta, gyakran eredménytelenül zárul a nyomozás egy-egy fenyegetési ügyben, azaz nem azonosítják be az elkövetőt, ezért a bírósági határozatok között kevés olyan kutatható határozat van, amelyekből következtetéseket lehetne levonni a témában az országos ítélkezési gyakorlatról.

The post Mit kockáztat, aki bombával fenyegeti meg az iskoláját? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu