Az ELTE Etológia Tanszék kutatói meglepő különbségeket találtak a különböző kutyafajták szaglási képességeiben – derül ki az intézmény közleményéből.

A Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent kutatásban több mint ötszáz különböző fajtájú kutya szaglási képességét vizsgálták, és arra keresték a választ, hogy az eredetileg szaglásra (pl. kopók), együttműködésre (pl. juhászkutyák) vagy mindkettőre (pl. vizslák) szelektált fajták között van-e különbség a keresési teljesítményben.

A vizsgálatban egy egyszerű, de hatékony tesztet, a Természetes Keresési Feladatot alkalmazták, amelyet korábban farkasokon is sikeresen használtak. A feladat során a kutyáknak egy cserépsor egyik eleme alatt elrejtett jutalomfalatot kellett megtalálniuk, tréning nélkül, pusztán a természetes táplálékszerző ösztönükre hagyatkozva.

Érdekes, hogy a terelésre szelektált border collie-k jobban teljesítettek, mint a golden retrieverek, a magyar/német vizslák vagy a basset houndok/vérebek, amelyeket hagyományosan vadászatra, azaz részben szaglóképességre szelektáltak.

Gyorsaság tekintetében a beagle volt a győztes, ők hamarabb találták meg az elrejtett jutalomfalatot, mint a border collie-k, basset houndok/vérebek, golden retrieverek, labradorok és cocker spánielek.

A magasabb szinten képzett kutyák nem teljesítettek jobban, sőt, meglepő módon lassabban találták meg a jutalomfalatot a feladat során. Ennek hátterében az állhat a kutatók szerint, hogy a magasan képzett kutyák számára ez a játék túl egyszerűnek tűnhetett, keresték benne a feladatot, így elbizonytalanodtak a keresés során. A kutyák személyisége is szerepet játszott a sikerben: azok amelyeket a gazdák fogékonyabbnak találtak általában a tréningre, fajtától függetlenül jobban teljesítettek.

The post Meglepő eredményt hozott a kutyák szaglását vizsgáló magyar kutatás first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu