Farkas András nyugdíjszakértő minapi, elsősorban nőknek szóló hírlevelében azzal foglalkozott, hogy melyek azok a jövedelmek, amelyeket nem feltétlenül veszik figyelembe a nyugdíjszámítás során annak érdekében, hogy a megállapított nyugdíj összege ne csökkenjen. Ez így első hallásra furán hangozhat, mármint hogy van olyan jövedelem, amely csökkentené a nyugdíj összegét, de valóban így van. Íme a magyarázat:
- a nyugdíj összege az elismert szolgálati idő mellett attól az életpálya-átlagkeresettől függ, amelyet az 1988. január 1-jétől a nyugdíj-megállapítás kezdőnapjáig szerzett és kifizetett, nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számítanak.
- Ha e jövedelmi elemek között akad olyan, amely alacsony összegű, akkor az lehúzhatja az átlagkereset szintjét, és ezzel csökkentheti a megállapítandó nyugdíjat. A nyugdíjtörvény e veszély elhárítása érdekében biztonsági rendelkezéseket tartalmaz.
- Ezek alapján egy sor olyan bevételt, amely nyugdíjjárulék alapját képezi, nem kell figyelembe venni az életpálya-átlagkereset számítása során, pontosabban csak akkor kell figyelembe venni, ha az mégis kedvezően hat az érintett nyugdíjának összegére.
De nézzük, melyik az a hat jövedelem, amely lenyomhatná a nyugdíj összegét, ha nem vennék ki a számításból.
Álláskeresési, munkanélküli juttatások
Az első törvényi tétel, amelyet az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre nézvést kedvezőbb, a munkanélküliség és álláskeresés időszakában kapott segélyeket öleli föl, vagyis az álláskeresési járadékot, a munkanélküli-járadékot, a vállalkozói járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt (nyes-t), az álláskeresést ösztönző juttatást és a keresetpótló juttatást, összefoglaló nevükön az álláskeresési támogatásokat.
Ezek összege egyrészt alacsony, másrészt csak időlegesen járnak (vagy jártak), így a nyugdíjszakértő szerint nagyon is indokolt, hogy alacsony összegük ne csökkenthesse az életpálya-átlagkeresetet.
Gyermeknevelési ellátások
A másik ilyen tétel mindenekelőtt a gyermekes nők érdekeit védi, mert a gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokra, nevezetesen a gyermekgondozást segítő ellátásra (régebbi nevén a gyermekgondozási segélyre, gyes), a gyermeknevelési támogatásra (főállású anya ellátására, gyet) és a gyermekgondozási díjra (gyed) vonatkozik.
Ez természetesen mindenekelőtt az édesanyák nyugdíjhelyzetét hivatott javítani (bár néhány ilyen ellátást az apák is igénybe vehetnek), hiszen például a gyes idén is csak bruttó 28.500 forintos havi összege (amelyet 10% nyugdíjjárulék terhel) nem ránthatja a mélybe az anya átlagkeresetét.
Nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások
Ehhez kapcsolódik a harmadik olyan ellátási csokor, amely összetevőinek összegét csak pozitív eredmény esetén kell figyelembe venni az életpálya-átlagkereset meghatározása során, ami szintén mindenekelőtt az érintett hölgyek érdekeit védi. Ezek a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások, vagyis a gyermekek otthongondozási díja (gyod) és az ápolási díj.
A fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek vagy nagykorú hozzátartozó gondozását és ápolását is tipikusan a nők vállalják magukra, így elsősorban nekik kíván némi számítási garanciát adni ez a szabályozás.
Prémiumévek program juttatása
A következő törvényi tétel a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerint járó juttatás összegét minősíti olyan bevételnek, amelyet csak akkor kell figyelembe venni, ha az az érintett személyre nézve kedvezőbb eredményre vezet.
A prémiumévek program 2005 és 2009 között volt hatályban, és az volt a célja, hogy a közigazgatást elhagyni kényszerülő, közszolgálati jellegű jogviszonyban dolgozó munkavállalók – köztük nagyon sok hölgy – közszférából való viszonylag fájdalommentes kivonulását elősegítse azzal, hogy a korábbi illetményük 60%-át megkapták a program fennállása alatt – fogalmazott a nyugdíjszakértő.
Csökkent munkaképesség ellátásai
Szintén nem engedi a törvény a számított átlagkereset mérséklését azon személyek esetében, akiknek a munkaképessége (akár a civil, akár a fegyveres szférában) olyan mértékben csökkent, hogy rendszeres pénzbeli ellátásra szorulnak.
Ezért
- a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és egészségkárosodási járadék, valamint
- a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és egészségkárosodási járadék összegét, továbbá
- a rehabilitációs ellátás, valamint
- a 2011. december 31-ével megszűnt rehabilitációs járadék
összegét csak akkor kell beszámítani, ha ez kedvezőbb az érintett személy számára.
Ellátások mellett végzett munka jövedelme
A jogalkotó arra is gondolt, hogy a fenti ellátások mellett végzett esetleges munkával jellemzően szintén nem volt magas jövedelem elérhető, így az ellátások mellett szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereseteket is csak akkor rendeli beszámítani az életpálya-átlagkeresethez, ha ez kedvezőbb lenne a nyugdíjigénylőnek.
A felsorolt ellátások közül a rehabilitációs járadék melletti munkavégzéssel nem volt szerezhető nyugdíjjogosultság, hiába kellett a kereset után is nyugdíjjárulékot fizetni, mert ez a járadék saját jogú nyugdíjbiztosítási ellátásnak minősült. A mellette végzett munkával szerzett kereset alapján az öregségi nyugdíj megállapítása során érvényesíthető nyugdíjnövelésre lehetett jogosultságot szerezni – hívta fel rá a figyelmet a nyugdíjszakértő.
Így számolnak a nyugdíj-megállapításnál
Mindezek alapján tehát a fenti jövedelmeket – bár nyugdíjjárulék alapját képezik – nem feltétlenül kell figyelembe venni az életpálya-átlagkereset számítása során, pontosabban csak akkor kell figyelembe venni, ha az mégis kedvezően hat az érintett nyugdíjának összegére. Vagyis ha valaki ezen juttatások közül valamelyiket kapta (vagy akár többet is), és ez lejjebb húzná a nyugdíja összegét, akkor a nyugdíjszámítás végén ezeket a tételeket kihagyják. Ilyenkor a nyugdíj összegének kiszámításakor csak a keresettel rendelkező évek jövedelmét fogják beszámítani, és azokat a juttatásokat, amelyek a nyugdíj összegét nem húzzák le. A szolgálati időbe viszont beleszámítanak a juttatásos időszakok is. És ez az egész hivatalból történik, vagyis nem a nyugdíjba vonulónak kell bíbelődnie vele.
Mint Farkas András lapunknak részletezte, ilyen esetekben a nyugdíj-megállapító hatóság kettős számítást végez:
- kiszámítja az érintett nyugdíjigénylő személy (lehet férfi is, nem csak nő ilyen helyzetben, de a nőkre inkább jellemző) nettó havi életpálya átlagkeresetét úgy, hogy figyelembe veszi az említett ellátások és a mellettük esetleg folytatott munkavégzéssel szerzett keresetek összegét, majd
- kiszámolja úgy is, hogy ezeket nem veszi figyelembe.
A két eredmény közül pedig csak a magasabb összegűt veszi figyelembe a nyugdíj-megállapítás további lépései során – magyarázta a hivatalos eljárás menetét.
Nem mindig húzza le az átlagot
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy lehet-e olyan eset, amikor ezek a juttatások nem húzzák le a nyugdíj átlagát, vagyis beszámítják a fenti jövedelmeket is, mert attól magasabb lesz a nyugdíj összege. Farkas András kérdésünkre válaszul azt írta, van olyan eset, amikor pozitívan számítanak be ezek az ellátások, például sokgyermekes édesanyáknál, részmunkaidősöknél, őstermelőknél, kisadózóknál, egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozóknál és egy sor hasonló, kis bejelentett keresettel járó foglalkoztatás esetén. Nem is beszélve a szürke foglalkoztatás ködös területeiről.
The post Női nyugdíj: hat jövedelem húzhatná le a nyugdíj összegét, ha nem hagynák figyelmen kívül first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
