A csók az emberi kultúra fontos része: egy a mai Irak területén talált ősi lelet szerint több mint 4500 éve, időszámításunk előtt 2500 óta alkalmazzák ezt a jelet a szeretet vagy üdvözlés kifejezésére. Mivel egy ennyire elterjedt viselkedésformáról van szó, a kutatók fejében felmerült a kérdés, hogy vajon más fajok is csinálják-e, illetve, hogy a viselkedés evolúciós eredetű-e – írja a LiveScience.
A csóknak számos formája van, annak eredete pedig lehet szexuális, romantikus vagy szimplán kulturális eredetű, például az üdvözlés. Sheril Kirshenbaum, a The Science of Kissing: What Our Lips Are Telling Us című könyv szerzője szerint az állatvilágban is számos olyan gesztus található, ami csóknak tekinthető: a teknősök például a fejüket érintik össze, míg a jávorszarvasok és a mormoták az orrukat.
Az állatvilágban tetten érhető csók egyik leginkább magától értetődő formája a kutyáknál látható.
A nyalakodás nemcsak két eb között érhető tetten, hanem a kutyák a gazdájuk felé is kifejezhetik így a szeretetüket. Persze a nyalogatásnak más oka is lehet: a gyógyítás, a tisztítás vagy a szaglásélmény fokozása – a viselkedés pozitív jellegét pedig sokszor az emberek reakciója is megerősíti.
A kutatók azonban felhívták a figyelmet arra, hogy az ember sokszor akaratán kívül is antropomorfizálhat állati gesztusokat: azt, hogy a zsiráfok egybefonják nyakukat, sokan egy csókhoz hasonló szeretetnyilvánításnak látják, de valójában egy dominanciarituáléról van szó, amely annak meghatározására szolgál, hogy melyik zsiráf magasabb társadalmi státuszú.
A főemlősök sajátja
A lap szerint a főemlősök az egyedüli állatok, amelyek klasszikus értelemben vett csókot alkalmaznak, mint például a bonobók vagy a csimpánzok, amelyek igen közeli rokonaiknak számítanak. Vanessa Woods, a Duke Egyetem evolúciós antropológusa szerint a bonobók női vezette társadalmi csoportjai hajlamosak a vitákat szexuálisan megoldani, nem pedig erőszakkal, ahogy sok más főemlős teszi. Például amikor megosztják az ételüket egymással, az gyakran csókszerű jeleneteket eredményez.
A szakértő szerint mivel a bonobók hajlamosak ápolni és megosztani az ételüket azokkal, akikkel közel állnak egymáshoz, a csókolózás egyfajta kapcsolati barométernek is tekinthető.
Mivel a csók gyakran feltűnik az ápolás során a főemlősöknél, Adriano Lameira, a brit Warwick Egyetem pszichológia docense egy 2024-es tanulmányában azt írta, lehetséges, hogy az emberi csók valójában az ápoló magatartás evolúciós maradványa. Az ajkak összeráncolása, azok egymásra helyezése és a szívó hatás korábban a szennyeződések és bogarak eltávolítására szolgált elmondása szerint, így könnyen lehet, hogy a mai, romantikus gesztus mindössze ennek maradványa.
Woods azonban nincs teljesen meggyőződve arról, hogy ez az egyetlen evolúciós oka a csókolózásnak. Mint mondta, az étel megosztása is nagy motivációt jelent a bonobók szájának érintkezésénél, és könnyen lehet, hogy ez a viselkedés egy közös őstől származik. Míg a csókolózás evolúciós eredete továbbra is rejtély, egy dolog világos: bár más állatoknál is fellelhető hasonló viselkedés, az emberi csókolózás teljes spektruma megkülönböztet minket az állatvilág többi részétől.
The post Az állatok is csókolóznak? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
