Régóta vizsgálják a kutatók, hogy mi is állhat a Szantorini környékén jelentkező sorozatos földrengések hátterében. Az okokról kezdetektől megoszlottak a vélemények, azonban most végre tudományosan alátámasztott magyarázatot találhattak.
A görög sziget térségében, a szigettől északkeletre bő két hete tart egy erőteljes földrengésraj, ami széles figyelmet kapott. A földrengésraj egy olyan jelenség, amikor fokozatos nő a földrengések száma, ami naponta több száz is lehet, majd idővel lassan csökkenni kezd és abbamarad. Ennek időtartama több hét vagy több hónap is lehet.
A görög hatóságok vészhelyzetet hirdettek ki és több mint 10 ezer embert telepítettek ki a szigetekről. Naponta 200-nál több 2-es magnitúdónál erősebb földrengés pattant ki, ezek száma a teljes időszakra meghaladja a 20 ezret. Ebből egy tucat 5-ös és több mint 220 4-es magnitúdó nagyságú volt.
Kiderült, mi okozza rengéseket
A szakértők először arra gyanakodtak, hogy a rengések a sziget egyik vulkánjához köthetőek, esetleg a tektonikus lemezek mozgásai okozzák. A földrengésraj kezdete után jó két héttel, február 14-én viszont ismertté vált a görög geológusok és geofizikusok által megalkotott magyarázat, ami arra mutat rá, hogy a Szantorini helyzetet magma mozgása okozza.
A friss információk szerint a jelenség hátterében az áll, hogy friss magma nyomult a földköpenyből az alsó földkéregbe, körülbelül 20 kilométeres mélységbe
– írja Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője a 24.hu-nak elküldött elemzésében. A mélyből aztán további kisebb magmamennyiség, továbbá gázok migrálhattak feljebb, a földkéreg sekélyebb részére, ami északkeletre okozott rengéseket.
Ezt magyarázatot támogatja az a tény, hogy a földrengés epicentrumok egy olyan területen összpontosulnak, ahol nincs ismert tűzhányó. A vulkáni kapcsolat tehát nem a sziget vulkánjaival van, hanem egy új magmatömeg nyomul a földköpeny részleges olvadását követően a földkéregbe, Anhydros piciny szigete környezetében.
A magma felnyomulása óriási nyomást jelent, aminek következtében az egykori törések mentén elmozdulások történtek, mégpedig pont olyan kőzet lezökkenések, mint egy tektonikai széthúzás esetében. A törésekbe, repedésekbe magma és magmás gázok nyomultak, amelyek számtalan kisebb földrengést idéztek elő.
Mi várható ezután?
Az elmúlt napokban a földrengések száma csökkent, a mintázat szerint tehát elképzelhető, hogy a raj lassan elhal. Azonban az sem kizárható, hogy a későbbiekben még több magma áramlik majd a földkéregbe.
Amennyiben nagyobb mennyiségű magma indulna el felfelé, az akár a magma felszínre jutását és egy erős, akár 6-os magnitúdójú földmozgást is eredményezhet.
Egy ilyen eseménynek is lehetnek kis valószínűségű, de veszélyes kimenetei, mint például vulkáni gázok kiszabadulása – ami az 1650-es Kolumbo kitörés során több tucat ember halálát okozta –, illetve lehetnek tömegmozgások, lejtőcsuszamlások is, amik szökőárat okozhatnak.
Harangi Szabolcs szerint a figyelem tehát nem lankadhat, továbbra is szükséges a tudományos adatok és megfigyelések gyűjtése és szakszerű értelmezése, valamint a vészhelyzet fenntartása, a lakosság szakszerű tájékoztatása.
The post Szantorini: kiderült, mi okozza a sorozatos földrengéseket first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
