Az OECD tanulmányokat (Global Trends in Government Innovation 2024 és Government at a Glance 2023 Hungary) Horváth Anna foglalta össze a Világpolitika és közgazdaságtan című folyóiratban. Íme, a főbb megállapításait szemlézzük.
Öt irány, amiben fejlődhetnénk
Az OECD stratégiai anyaga a közszolgáltatások innovációját a fenntarthatóság és a digitalizáció két fő irányán túl az emberközpontúság felé igyekszik terelni. A fejlett világot, Európát, Észak-Amerikát, Izraelt, Törökországot, Japánt, Ausztráliát és Új-Zélandot tömörítő nemzetközi szervezet szerint a közszolgáltatások innovációja kormányzati kötelesség, ezt ők új szempontok behozatalával és ajánlásokkal segítenék.
Az emberközpontúságra vonatkozó ajánlásait az OECD négy pillér köré építette fel.
- Jövőkép, közös értékek és emberi jogok,
- műszaki infrastruktúra és a megfelelő készségek (skillek),
- zökkenőmentesség és hozzáférhetőség és
- folyamatos, adatalapú fejlődés.
Tanulmányában a fenti szempontokat megerősítendő megvalósult példákat is elemzett az OECD csapata, gyűjtésükben és az ezzel kapcsolatos kutatásokban több mint 800 közszolgáltatásokkal kapcsolatos innovatív megoldás szerepel 83 országból. A fenti példákat a tanulmány öt csoportba rendezte, amin keresztül kirajzolódnak a fejlett világ közszolgáltatásokat érintő rendjei.
- Jövőorientált innovációk, amelyek a meglévő rendszerek rugalmasságát és a változó igényeknek történő megfelelését célozzák,
- digitális infrastruktúra és hatékonyságnövelés,
- perszonalizáció, a közszolgáltatások hozzáférhetőségének és személyre szabhatóságának növelése, az anyagi és nem anyagi belépési küszöb csökkentése,
- transzparens, adatalapú tervezés és működés,
- közösségi és politikai nevelés, amellyel a közszolgáltatások a tágabban vett demokratikus részvétel, a nyitottság és a befogadás értékeit közvetítik.
Van honnan elrugaszkodni
Az OECD tanulmányai a fejlett világ fejlett problémáival foglalkoznak, a magyar rendszerből azonban úgy tűnhet, hogy a legalapvetőbb téglák hiányoznak. A nemzetközi szervezet adatai szerint az állami közszolgáltatások két legfontosabb területén, az egészségügyben és az oktatásban Magyarország jelentős lemaradásban van.
- Az egészségügyi ellátással a magyarok csupán 44 százaléka elégedett, az OECD-országok átlaga ezen arány több mint másfélszerese, 68 százalék,
- az oktatási rendszer valamivel jobban teljesített, de az elégedettség itt sem érte el az 50 százalékot (a magyar érték 47 százalék), amíg az OECD-országok átlaga itt is a kétharmados szint fölött, 67 százalék volt 2023-ban.
A magyar közszolgáltatások rendszere ezzel szemben inkább az adminisztratív ügyintézésben számít erősnek. A kormányablakok száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2023-ban már 261 működött az országszerte, a személyes ügyintézésért átlagosan 17 percet kell utaznunk, de az elmúlt években az online adminisztráció is jelentős fejlesztéseken esett keresztül.
The post OECD: A magyar oktatás és egészségügy messze átlag alatti, de kormányablakokkal tele az ország first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
