A múlt év végén elfogadott 2025-ös költségvetésben a tervek szintjén a kormány azt üzente, hogy csökkenteni akarja a költségvetési hiányt, és igazodni kíván az uniós konvergenciakritériumokhoz. Ezek egyik lényeges pontja, hogy középtávon – egy négy- vagy hétéves pályán – a GDP-arányos deficit lehetőleg ne haladja meg a 3 százalékot.
A kabinet idei módosított középtávú költségvetési tervében – amelyet az Európai Bizottság is elfogadott – azt a vállalást tette, hogy az államháztartás hiányát a tavalyi GDP-arányos 4,9 százalékról 3,6 százalékra, 2026-ban pedig 2,5 százalékra csökkenti. A múlt héten jóváhagyott konvergenciaprogramban ugyancsak a költségvetési helyzet jelentős javulására tett ígéretet 2025-re és a választási évre is a kormányzat. Az idei büdzsé tervezésekor még 3,4 százalékos GDP-bővüléssel számoltak, ám a módosított költségvetési tervben már csak 1,2 százalékos gazdasági növekedést vár 2025-re a kormány, ami még az Európai Bizottság 1,8 százalékos prognózisánál is pesszimistább.
Mindez azt vetíti előre, hogy a jóval lassabb növekedési pályán zsugorodni fognak az adóbevételek.
Az EU-nak tett ígéretek alapján a kormánynak nemcsak a választási pénzosztásról kellene lemondania, hanem bevételnövelő lépéseken kellene törnie a fejét.
Ehhez képest derült égből villámcsapásként „Európa legnagyobb adócsökkentési programját” jelentette be Orbán Viktor a múlt szombati évértékelő beszédében. A nem várt fordulatot követően az uniótól nem érkezett nyilvános visszajelzés arra vonatkozóan, hogy a kormányzattal nem ebben állapodtak meg. Nem sok jót sejtet azonban, hogy az S&P hitelminősítő már kedden reagált a kabinet nagyvonalú pénzosztásra. Az elemzők különösen a két- és háromgyerekes nők számára bevezetett életre szóló szja-mentességet tartják kockázatosnak. Az intézet jelentése szerint a kormány komoly gazdasági kockázatot vállal ezzel, ez pedig egyebek közt
- megnehezíti a költségvetési hiány csökkentését,
- és az államadósság tetőzését hozhatja 2026-ban.
- Végső soron pedig a forint stabilizálását sodorja veszélybe az intézkedés, így a hazai fizetőeszköz a választás közeledtével ismét leértékelődhet.
A hitelminősítő egyébként legutóbb tavaly októberben nem változtatott Magyarország BBB mínusz/A-3 szintű besorolásán, amely egy osztályzattal van a bóvli kategória felett.
The post „Ha ennyi sem lesz elég, jöhet a 14. havi nyugdíj” – óriási kockázatoktól tekint el a kormány first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
