Ha az ember rosszul lesz, baleset éri, természetesnek veszi, hogy hétvégén, illetve éjszaka is van orvosi ügyelet, mentő, sürgősségi ellátás. De mi a helyzet kedvenc háziállatainkkal, akiket a gazdi családtagként kezel? Ha ők kerülnek életveszélybe az állatorvos rendelési idején túl, mit tehetünk? Egy kutyás olvasónk panasza nyomán utánanéztünk, mire számíthat az állattartó. Azt tapasztaltuk: mivel a kötelező állatorvosi ügyelet több mint egy évtizede megszűnt, országos szabályozás híján helyben dől el, hogy az állatorvosok tudnak-e/akarnak-e ügyeletet adni? Miként az is, hogy az adott önkormányzat hozzájárul-e mindenhez bármiféle támogatással.

Egy 14 éves kutya gazdája tette közzé névtelenül a Győr Összefog elnevezésű Facebook-csoportban, hogy kedvencének éjszaka sürgős orvosi beavatkozásra lett volna szüksége, de az észak-dunántúli vármegyeszékhelyen nem, csak Székesfehérváron és Budapesten működik állatorvosi ügyelet.

Bíztam a reggelben, hogy 8-ra el tudom vinni orvoshoz, de előtte meghalt

– írta a kutyás, aki szerint, ha Győrben is lett volna ügyelet, akkor az állat „még ma is velünk lehetne” – egyúttal a polgármester segítségét kérte.

Lapunk megkereste az illetékeseket.

Mint kiderült: 2012 szeptemberéig az addig hatályban lévő törvény kötelezővé tette az állatorvosi kamarának az állatorvosi szolgáltatói ügyelet megszervezését, a szolgáltató állatorvosok számára pedig az abban való részvételt.

Csakhogy a magyar állam semmilyen formában nem vállalta annak a kötelező ügyeletnek (készenlétnek) a finanszírozását. Nem ritkán előfordult olyan helyzet, hogy az ügyeleti szolgálatot egész hétvégén, ünnepnapon senki, esetleg csak egy vagy két állattartó vette igénybe. Az ügyeletes állatorvos azonban ekkor is készenlétben állt, biztosította az ügyeletet. Mivel ezt senki nem finanszírozta, ezért a szolgáltató állatorvos a saját pihenését szolgáló hétköznapokon este és éjszaka, a hétvégén vagy az ünnepnapokon kötelezően teljesítendő ingyenes szolgáltatást nyújtott a magyar állam számára

– mondta el a 24.hu kérdésére Dr. Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) elnöke.

Vagyis a korábbi rendszerrel az volt a gond, hogy az állatorvosok – szemben az embereket ellátó kollégáikkal – semmilyen fizetést vagy rendszeres havi jövedelmet nem kaptak sem az államtól, sem az önkormányzattól. Míg az emberek ellátásának „kezdetektől volt egy központi finanszírozója, és senki nem próbálta ingyen munkára kényszeríteni az orvosokat,” ezzel szemben az állatorvos csak akkor kapott ezért pénzt, ha volt állattartó, akinek a kedvence ügyeleti időben betegedett meg. Csakhogy az állatorvos

akkor is biztosította az ügyeletet (készenlétet), ha annak ideje alatt egyetlen hívást sem kapott, tehát semmiféle bevételre nem is tett szert

– magyarázta a kamara elnöke. A testület folyamatosan követelte, hogy az állam fizessen az állatorvosoknak ügyeleti, valamint készenléti díjat. Az illetékes minisztérium nem is vitatta a követelés jogalapját, „de forráshiányra hivatkozva mindig elutasították azt” – tette hozzá Gönczi Gábor.

2003-ban (tehát még a Medgyessy-kormány idején) a kamara pert indított a Fővárosi Bíróságon az akkori Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a magyar állam ellen az ügyeleti, illetve készenléti díjak megfizetéséért. Ám a másodfokú bíróság a kamara keresetét elutasította, elsősorban azért, mert álláspontja szerint

a kamara nem volt jogosult a perindításra a tagjai helyett, azt a kamarai tagoknak külön-külön kellett volna megtenniük

– idézi fel Gönczi Gábor, aki szerint az ítéletben benne volt az is, hogy ügyeleti, illetve készenléti díj „azért nem jár, mert a hatályos törvény erről nem rendelkezik”.

Kétféle megoldása lehetett a perhez vezető helyzetnek:

The post Ha éjszaka életveszélybe kerül a négylábú családtagunk, nem biztos, hogy találunk segítséget first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu