Az adótörvény-módosítása alapján 2025-ben a benzinkutak levonhatják a kiskereskedelmi különadóból az üzemanyag-értékesítés adóját. Ezt úgy lehetett értelmezni, hogy mivel a benzinkutak forgalmának jelentős hányada az üzemanyag-értékesítés, alig kell majd kiskereskedelmi különadót fizetniük. Mi is azt írtuk korábban, hogy a benzinkutaknak jó hír, hogy a 2024-ben jócskán (hússzorosára) megemelt kiskereskedelmi adó 2025-ben gyakorlatilag lenullázódik. Ezt a Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) együttműködve lobbizta ki a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, hogy ne szűnjön meg még több, nem a nagy láncokhoz tartozó kisebb üzemanyagtöltő-állomás a magas adóterhek miatt.

Úgy tűnik azonban, hogy nem ennyire egyszerű a képlet. Erre már utaltunk abban a cikkünkben, amelyben arról írtunk: ha csökkentené a kormány az adókat, akár 70–80 forinttal is olcsóbb lehetne az üzemanyag. Akkor Holoda Attila energetikai szakértő lapunknak azt mondta, az idén elvileg le lehet vonni az adóból az üzemanyag-értékesítésre vonatkozó részt. Ám, hogy pontosan miként, az nem egyértelmű a benzinkutak számára.

Szakmán belül is eltérően látják a szereplők, hogyan is kell számolni az idén a kiskereskedelmi különadót a benzinkutaknál. Megoszlanak a vélemények arról, hogy az üzemanyag-értékesítés után is meg kell-e fizetni az adót, vagy sem, és ha igen, hogyan – mondta a 24.hu megkeresésére a Holtankoljak.hu ügyvezető igazgatója Bujdos Eszter.

Csakhogy a levonás nem úgy működik, ahogy azt első ránézésre gondolnánk, vagyis

nincs szó arról, hogy lenullázódna az adófizetési kötelezettség.

Bár a kiskereskedelmi különadóról szóló törvényben szerepel a levonhatóság – az általános kulcsok szerint –, csakhogy az extraprofitadóról szóló kormányrendeletben benne maradt, hogy az üzemanyag-értékesítés után 500 millió forintos nettó árbevétel felett 3 százalék az adókulcs. Ezt a két szabályt pedig – mint kiderült – együtt kell alkalmazni az adó kiszámításánál.

A NAV szerint is így kell számolni

Iparági forrásból kaptunk egy tippet arra, hogyan kell számolni a benzinkutaknak. Forrásunk szerint 2025-ben a benzinkutaknál három lépésben kell meghatározni az adót:

• először ki kell számítani az üzemanyag-értékesítésre jutó adót a tavalytól a benzinkutakra vonatkozó két adókulcs szerint (500 millió forint árbevétel alatt nulla százalék, felette 3 százalék),
• majd a teljes kiskereskedelmi értékesítés után ki kell számolni az adót az általános szabályok szerint (500 millió forint alatt 0 százalék, 500 millió és 30 milliárd forint árbevétel között 0,15 százalék, 30 milliárd és 100 milliárd forint között 1 százalék, felette 4,5 százalék), amiből le kell vonni az üzemanyag-értékesítésre jutó adót (szintén az általános kulcsok szerint),
• és végül ezt a két tételt (két adót) össze kell adni.

A NAV lapunknak azt írta: az üzemanyag-kiskereskedelmi tevékenység mellett más kiskereskedelmi tevékenységet is folytató adóalanyok kiskereskedelmi adókötelezettsége 2025-ben is kételemű. A 2025-ben életbe lépett speciális rendelkezés bizonyos tételek levonását teszi lehetővé az adóból. Végül

megerősítette a hatóság, hogy a fenti számítási mód helyesen vezeti le az adófizetési kötelezettséget.

Ezek után megnéztük, hogy a különböző forgalmú kutakon mennyi lesz az adó, és hogyan változik 2023-hoz, illetve 2024-hez képest 2025-re. Ehhez azonban tudnunk kellett, vajon hogy alakul átlagban a benzinkutak árbevételén belül az üzemanyag-értékesítés, és mennyi az egyéb bevétel (a shopok bevétele). A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára, Grád Ottó szerint nehéz megmondani, az egyes cégeknél mennyi lehet a shopos forgalom, nagy eltérések lehetnek attól függően, van-e shop, ha van, mekkora a forgalma – és a cégek ezt nyilván üzleti titokként kezelik.

Bujdos Eszter azt mondta, bár 500 millió forintos árbevétel alatt nincs kiskereskedelmiadó-fizetési kötelezettség, nem is igen van egyéb bevétel (vagy ha van, akkor minimális). E fölött jellemzőbb az egyéb forgalom, ami nem is kevés lehet, főleg, ahol 2–3 ember bérét kell kitermelni. A benzinkutak ugyanis úgy számolnak, hogy a shop forgalmának kell kitermelnie a bérköltséget, különben nincs értelme fenntartani a shopot. Számításba véve az 500 millió forint feletti éves bevétellel rendelkező benzinkutakat, a nagy láncok úgynevezett színes kútjait, az olyanokat is, ahol multiláncok boltjai vannak, valamint a kisebb szereplőket (fehér kutak), az autópályák mentén levő nagy forgalmú kutakat, meg a kisebb vidékieket is, ahol a shopban van mondjuk lottózó, az egyéb forgalmat átlagban szerinte 10 százalékra lehet becsülni. Ezzel számoltunk.

Számításaink alapján

• 5 milliárd forintos nettó árbevételnél 14 millió forinttal (10,6 százalék) kevesebb lesz idén az kiskereskedelmiadó-fizetési kötelezettség, mint tavaly, ám így is majdnem 13-szorosa a 2023-as fizetendőnek.
• 50 milliárd forintos nettó árbevételnél 124 millió forinttal (8,4 százalék) lesz kevesebb az adó, ám 2023-hoz viszonyítva több mint 5,5-szerese az idei sarc.
• 150 milliárd forintos nettó árbevétel mellett viszont már nő az idei fizetendő a tavalyihoz képest, 526 millió forinttal (+11,7 százalék), és 2023-hoz képest idén kétharmadával magasabb az adó.

Tehát csak a 4,5 százalékos adózású árbevételi sávban nő az adókötelezettség (a nagy kútláncoknál, 100 milliárd forint feletti forgalomnál). Ennek magyarázata, hogy az idei szabály alapján 4,5 százalékos adót kell fizetni a shoptevékenységre, holott tavaly még csak 3 százalékot kellett (a teljes értékesítésre 500 millió forint felett). A 100 milliárd forint alatti árbevételnél csökken csak a fizetendő adó, mert azokban a sávokban idén nem 3, hanem csak 1 százalék, illetve 0,15 százalék a shopbevételre számítandó adó. A köztehercsökkenés azonban nem jelentős.

Kis pisztoly, nagy pisztoly

Információink szerint az is kérdés volt szakmán belül, hogy vajon a kis pisztolyos, illetve a nagy pisztolyos forgalommal is kell-e számolni az adónál, illetve a levonásnál. A NAV azt válaszolta lapunknak, hogy a rendelkezés kizárólag az üzemanyag-kiskereskedelmi tevékenységből származó árbevételt érinti, az arra jutó adót teszi levonhatóvá.

A kiskereskedelmi adóról szóló törvény szerint az üzemanyag-kereskedelem kapcsán elkülöníthető a bárki által igénybe vehető benzinkúton lévő, de a többi nyilvánosan elérhető kútfejtől műszakilag is különálló, kizárólag a vállalkozói üzemeltetésű, használatú tehergépkocsik, nyergesvontatók, buszok tankolására szolgáló kútfejen keresztül megvalósuló üzemanyag-értékesítés (ezt hívja a köznyelv „nagy pisztolyos” kútnak). Ez – ha az előbbi feltételeknek maradéktalanul megfelel – nem tekinthető közforgalmú értékesítési csatornának, így nem számít kiskereskedelmi tevékenységnek. Emiatt az itt keletkező árbevétel nem képezi a kiskereskedelmi adó alapját, így az adóból levonható összegnél sem vehető figyelembe, csak a kis pisztolyos értékesítés.

The post Van egy trükkös csavar a benzinkutak kiskereskedelmi különadójában first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu