Egy új, független szakértői felülvizsgálatra váró tanulmány alapján az őskori európaiak többségének bőre, haja és szeme sötét volt, a világosabb színezet pedig csak a vaskorban, mintegy 3000 éve vált dominánssá – írja a Live Science. Silvia Ghirotto, a Ferrarai Egyetem munkatársa és kollégái szerint a világosabb árnyalatokért felelős gének csupán 14 ezer évvel ezelőtt, a paleolitikum késői szakaszában jelentek meg az európaiak körében, ekkor azonban még szórványosak voltak.
A világosabb bőr a térségben evolúciós előnyt adhatott, mivel Afrikához képest a régióban kevesebb a napsütés, ami a sötét bőr esetében kevesebb D-vitamint jelent. Ghirotto ugyanakkor kiemelte: a világosabb szemszínnek nem volt gyakorlati funkciója, ehelyett szexuális szelekció segíthette elő az elterjedését.
A csapat közel 350 ősi DNS-mintát elemzett, ezek 34 nyugat-európai és ázsiai országból származtak, a legkorábbi anyag 45 ezer éves volt. A minták között akadtak kifejezetten jó minőségűek, de többnek mára meglehetősen leromlott az állapota.
A kutatók ma úgy vélik, hogy az első Homo sapiensek 50–60 ezer évvel ezelőtt telepedtek meg véglegesen Európában, ezek az első populációk még meglehetősen közel álltak az afrikai felmenőkhöz.
A korai európaiakra még sötét bőr, szem és haj volt jellemző, a világosabb vonások pedig csak több tízezer évvel ezelőtt jelentek meg, akkor is szórványosan.
A friss adatok alapján a sötét bőr Európa egyes részein egészen az 5000 évvel ezelőtt megkezdődött kőrézkorig domináns maradt. A világos szemárnyalatok legkorábban 14 ezer, legkésőbb 4000 éve bukkantak fel a kontinens északi és nyugati részén, ekkoriban azonban a bőr és a haj még általában sötét volt.
Az új megállapítások sokaknak meglepőek lehetnek, de számos korábbi tanulmány jutott hasonlóra. Egyes feltételezések szerint még Ötzinek, a híres jégembernek is meglehetősen sötét lehetett a bőre.
The post Sötét bőrűek voltak Európa ősi lakói first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
