A héten a korábbi szavazatait megháromszorozva a jobbközép Demokraták jelentős győzelmet aratott az eddig kormányzó balközép koalícióval szemben a grönlandi választáson: a 2021-es 9 százalékhoz képest 30 százalék körüli eredményt ért el.
Közös jellemzője a leköszönő és a hatalomra jutó vezetésnek, hogy mindkettő függetlenségpárti – igaz, a függetlenséget eltérően értelmezik.
A Demokraták a sziget fontolva haladói, akkorra tervezik a Dániától való elszakadást, ha Grönland gazdaságilag és politikailag elég fejlett lesz hozzá. A szuverenitás megőrzését természetesen nemcsak Dániával szemben érzik fontosnak, Donald Trump területi igényeit is visszautasítják, vezetőjük, Jens Frederik Nielsen szerint az amerikai elnök „fenyegetést jelent a politikai függetlenségünkre.”
Nekünk kell az országunkat felépíteni
– fogalmazott a választási győzelem után, hozzátéve: a saját államiság létrejötte elsőbbséget élvez Trump minden kívánságánál.
Mindazonáltal a centrista/populista-nacionalista Naleraq (Tájékozódási Pont), amely leginkább nyitott az Egyesült Államokkal való együttműködésre, szintén komoly mértékben növelte a támogatottságát. Megduplázta a 2021-es eredményét, 24,5 százalékkal a második helyet szerezte meg. Dániával szemben a Naleraq a legradikálisabban függetlenségpárti alakulat az öt, parlamentbe jutott párt közül.
Mi ez a nagy felhajtás?
Bár Grönland a világ legnagyobb szigete, földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag – a dán fennhatóság miatt – Európához tartozik, nagyon ritkán lakott, mindössze 56 ezer lakosa volt 2022-ben, ők jórészt a délnyugati partszakaszon élnek. A dán autonóm terület – amelynek lakosai európai állampolgárok ugyan, ám az EP-választáson nem rendelkeznek szavazati joggal – az utóbbi időben azért került a nemzetközi figyelem középpontjába, mert Donald Trump 2019 után ismét jelezte az igényét a területre: az USA megvenné, gazdaságilag kikényszerítené a birtoklását, de szükség esetén akár fegyveres erővel is meghódítaná. Nem ok nélkül: Grönland gazdag ritkaföldfémekben, jelentős olaj- és földgázkészlettel rendelkezik, valamint a légi és tengeri útvonalakon – mind kereskedelmi, mind védelmi szempontból – stratégiai fontosságú részen helyezkedik el Oroszország, az Egyesült Államok és Európa között. Itt található egyébként az USA legészakibb katonai bázisa is.
Földcsuszamlásszerű eredmény
A szokásosnál nagyobb, 71 százalékos részvétellel lezajlott keddi választás eredménye még a győztes pártot vezető Nielsent is meglepte.
The post „Nem akarunk amerikaiak lenni. Dánok sem” – Trump fellépése után halkabban követelnek függetlenséget a grönlandiak first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
