Március 15. volt az első tégla volt a szabad, független, polgári Magyarország építményében. Mit tudunk tenni 2025-ben azért, hogy a magyar név megint szép legyen, méltó régi nagy híréhez? – kérdezi Magyar. Válaszul Petőfi Sándor Kossuth Lajoshoz címzett levelét idézi:

„Nevezzenek ki azon táborhoz, melynek legnagyobb és legnehezebb tennivalói lesznek, mert az én erélyem és bátorságom ott éri tetőpontját, ahol mások kétségbeesnek. Legrosszabb esetben, ha a fátum könyvébe más volna írva, mint az én szívembe: szaporítani fogom azok számát, kik, ha életükkel nem hozhattak is hasznot a hazának, legalább a halálukkal becsületére váltak. E kérelmemre semminemű önérdek, egyedül a hazaszeretet ösztönzött.”

Nyergelj, fordulj! – idézi aztán Baradlay Richárd szavait Jókai regényéből, A kőszívű ember fiaiból.

Magyar szerint a tavasz, a változás és a remény jelszava egy éve így hangzik: Tisza. Új korszak kezdődött, „eldöntöttük, hogy nem vagyunk hajlandók félni a saját hazánkban”, és megdőlt az a mondás, hogy egy fecske nem csinál nyarat.

„Mi vagyunk a tavasz, a változás, az emberséges Magyarország arca, mi, hazaszerető magyarok szőjük tovább a márciusi ifjak álmát” – jelentette ki a pártelnök. „Ti vagytok a márciusi ifjak!”

„De vannak itt új Metternichek és kollaboránsok, akik az első szóra megadták volna magukat, ugye, Orbán Balázs?” – folytatta Magyar, majd azokról a fennhéjázó gazdagokról beszélt, akik magánrepülővel utaznak nyaralni, közben lenézik a népet, és dölyfösen az arcunkba nevetnek. Gyermekvédelemről szónokolnak, de pedofilokat mentegetnek, tudásról hazudnak, de lezüllesztik az oktatást, bezárják az iskolákat, szolgálatról beszélnek, de hűbérbirtokként kezelik Magyarországot, Jézusra hivatkoznak, miközben folyamatosan bűnben élnek – sorolta tovább.

The post A változás jelszava: Tisza first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu