Alapos cikket közölt az ukrán háború részleteiről néhány napja a The New York Times. A szerző, Adam Entous több mint egy éve gyűjtötte az információkat az amerikai-ukrán katonai együttműködésről, és mintegy háromszáz interjút készített. Fontos részleteket írt meg a kétoldalú kapcsolatokról, így arról a titkos wiesbadeni, németországi központról, ahonnan együtt koordinálták az ukrán hadsereg számos sikeres akcióját a háború kezdeti szakaszában amerikai és ukrán katonai vezetők. Az amerikai hadsereg felállított ugyanis egy speciális egységet (Task Force Dragon), amely az USA wiesbadeni bázisáról, a Lucius D. Clay Kaszárnyából látta el információval az ukránokat. Az egység részt vett a haditervek kidolgozásában ugyanúgy, mint az orosz harctéri egységek mozgásáról szóló hírszerzési értesülések átadásában.
A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy minden reggel összeültek az amerikai és az ukrán főtisztek, tábornokok, és katonai célokat jelöltek ki, illetve az amerikaiak megosztották a műholdfelvételeiket, rádiós és más kommunikációs csatornákon szerzett információikat.
Olyan koordinátákat adtak meg, ahová „sikeresen” – fontos orosz egységeket eltalálva – lőhetnek az ukránok. A háború első évében a New York Times szerint szinte minden egyes HIMARS-rakétatámadást Wiesbadenből irányítottak, az ukránok ekkor még az amerikai hírszerzésre és tüzérségi eszközökre építve álltak ellen az oroszoknak.
Wiesbaden később is jelentős szerepet kapott a hadicselekmények irányításában, jóllehet időközben a kapcsolatok romlottak Washington és Kijev között. A „távolodás” már Joe Biden amerikai elnök idején megindult, nem kellett megvárni Donald Trump hatalomra kerülését, amikor veszekedésig fajult a Fehér Ház-i sajtótájékoztató Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között.
Az NYT-cikk voltaképpen a Biden-adminisztráció Ukrajnával kapcsolatos akcióinak „elsiratása”, a bukott demokrata kormányzat ugyanis a háború első évétől eltekintve nem tudta sem a harci cselekményeket, sem az ukránokat „kézben tartani”. A lap meglepő részletességgel ír ezekről a közös amerikai-ukrán, illetve az „önfejű” ukrán hadműveletekről.
Entous elsősorban az ukránokat hibáztatja a kudarcokért, a sikereket pedig inkább az amerikai fegyvereknek és irányításnak tulajdonítja. Igaz, a szerző az ukrán parancsnokokat hol azért kritizálja, mert nem törtek előre elég dinamikusan Herszonnál 2022-ben, hol azért, mert túl kockázatos akciókat hajtottak végre – elsüllyesztették 2022-ben a fekete-tengeri orosz flotta zászlóshajóját, 2024-ben pedig „betámadtak” Kurszknál Oroszország területére.
The post Leleplezte a Kijevnek nyújtott amerikai segítség részleteit, de Trumpnak is kínos lehet ez a cikk first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
