A GKI legújabb elemzésében azt vizsgálta, hogy hogyan teljesített a kereskedelem. 2023-ban az EU-ban a kereskedelem átlagosan a GDP 11,3 százalékát, Magyarországon 10,3 százalékát tette ki. A V3-ak esetében ez az arány magasabb, az élen Lengyelországgal (14,3%).
A kereskedelem munkaerőtermelékenység-növekedése alapján térségünkben Románia került az első helyre – a román adat 2012-ben tetőzött (+160%), majd 2014-ig esett (+80% alá), de a 2020-as évekre elértek egy 240% feletti, konzisztens színvonalt. A cseh és a magyar adat szintén impozáns – 50–65% között volt a növekedés. Az EU átlag (+20%) felett volt még Lengyelország is (közel 40%). A szlovákoknál a munkaerő-termelékenység 2018-ig esett, és csak 2023-ra sikerült elérni a 2010-es érték 90 százalékát.
A kereskedelem munkaerőtermelékenység-javulása 2023-ig 2010-hez viszonyítva (+50%) kimagasló az ország teljes adatához (+15%) vagy a feldolgozóipar mutatójához (+8%) képest is
– emelték ki.
A fejlődés 2020-ban tetőzött, szerintük elsősorban a koronavírus-járvány okozta korlátozások miatt, mivel ekkor a kiskereskedelmen nagy nyomás volt, hogy a házhoz szállítást jelentősen növelje. Ez több foglalkoztatottat követelt a nagyobb láncoknál, ugyanakkor ezek termelékenysége (egy főre jutó hozzáadott érték) meghaladta az átlagot. A kereskedelemben is megjelenő energiaár-robbanás, a növekvő egyéb költségek és az emellett szűkülő vásárlóerő mérsékelte a kereskedelem hozzáadott értékét, miközben a létszám is nőtt (504 ezer főre, ami +14% 2010-hez képest). A végeredmény a termelékenység enyhe visszaesése lett. A 2010 óta tartó boltbezárási hullám (közel 44 ezer üzlet szűnt meg, ami 31 százalékos csökkenést takar) szintén emelte a termelékenységet, mivel jellemzően kis alapterületű, nagy élőmunka-ráfordítású boltok szűntek meg, miközben a kieső vásárlóerő a nagyobb láncoknál jelent meg. Ehhezlökést adott az árstop is, ami jelentős veszteséget okozott a kisebb üzleteknek (mivel vevőik az alacsonyabb árat – kényszerűen – nyújtó nagyobb láncok egységei felé terelődtek).
Hozzá kell tenni szerintük, hogy a kiskereskedelemben intenzív volt az innováció (webáruházok, házhoz szállítás), ezáltal is javult a munkaerő termelékenysége.
Végkövetkeztetésük, hogy mivel a kereskedelem hazánk egyik eredményes és dinamikusan fejlődő ágazata, a kormányzat gyakran alkalmaz vele szemben különféle gazdaságpolitikai eszközöket, például különadókat vagy árkorlátozásokat.Megállapítják azt is, hogy ezek az intézkedések ugyan rövidtávú célokat szolgálhatnak, azonban hosszabb távon lassíthatják az ágazat növekedését és termelékenységének javulását. Mindez hatással lehet a gazdaság egészének termelékenységi szintjére is. Ha pedig a bérek növekedése tartósan meghaladja a termelékenység javulását, az inflációs nyomást eredményezhet, ami további gazdasági kihívásokat vonhat maga után.
The post Ezért fejheti meg időről időre a kormány pont a kereskedőket first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
