Az orvos- és élettudományok fejlődésével nem csak a történelmi korokhoz mérten, de még akár a XX. század közepéhez képest is jelentősen megnőtt az emberek születéskor várható élettartama. Legalábbis a fejlett országokban, ahova Magyarország tartozik, a helyzet viszont nem annyira rózsás, mint lehetne. A közelmúlt statisztikái szerint egy átlag magyar 76,5 évig él, ezzel az Európai Unió vonatkozásában hátulról a negyedikek vagyunk, és van hova fejlődnünk: az éllovas Spanyolország lakosai 84 évre számíthatnak.

Maradva még a statisztikáknál, 2020-as adatok szerint hazánkban (is) jelentős eltérés látható a férfiak és a nők között, előbbi nem születéskor várható élettartama 72,2, míg utóbbié 78,7 év volt.

Természetesen nem mindegy, hogy ezt az időt hogyan sikerül megélnünk. Bizonyára mindenki ismer a környezetéből olyanokat, akik utolsó éveiket betegségekkel küszködve töltötték, lehetőségeik jelentősen beszűkültek, korábbi életstílusuk jelentős korlátok közé szorult. Sőt, az utolsó évek hazánkban bő évtizedként értendőek, a hivatkozott statisztika szerint ugyanis az egészségben eltöltött évek száma férfiaknál 61,7, nőknél 63,6.

A háttérben genetikai okok mellett főként az életmódot találjuk, a káros szenvedélyektől a fizikai inaktivitáson és a stressztől egészen az étrendig. Könyvtárnyi irodalommal rendelkező téma, maradjunk utóbbinál, pontosabban azoknál a vitaminoknál, amelyek megfelelő pótlásával a kor előrehaladta mellett is javíthatjuk életminőségünket és az egészségben eltöltött évek számát.

Miért érdemes vitaminokat szedni?

A vitamin a latin vita, azaz élet szóból származik, és olyan vegyületeket jelent, amelyek létfontosságúak az élethez, a szervezet normál működéséhez, ám testünk többnyire nem képes őket maga előállítani. Ezért táplálkozásunk során kell bejuttatni, ami a sokszor hangsúlyozott változatos, kiegyensúlyozott étrend mellett nem igényel külön figyelmet. Csakhogy modern életstílusunk, az állandó rohanás és a „gyorsan bekapok valamit” sajnos meglehetősen messze áll az ideális táplálkozástól.

Ekkor kerülnek előtérbe a vitaminok, amihez választhatunk természetes forrásokat, illetve nyúlhatunk étrend-kiegészítőkhöz – utóbbiak előnye az egyszerűség, akár az adagolást, akár a sokszínűséget nézzük. Mindenekelőtt azonban azt érdemes tisztázni, hogy a szükségletek igencsak eltérőek lehetnek nemcsak életkor, de még nemek szerint is.

Nagyjából negyven éves kor felett, a teljesség igénye nélkül felsorolva, csökken az emberi test regenerációs képessége, lassul a sejtek megújulása, kitettebbé válunk a környezeti hatásokra, és olyan jelentős hatással járó folyamatok indulnak be, mint például a nőknél a 40-es évek második felében már egyeseknél jelentkező menopauza, illetve növekszik a krónikus betegségek kialakulásának kockázata. Hosszan ragozhatnánk még, de ami még fontos: fokozatosan romolhat szervezetünkben a tápanyagok felszívódása, ezért még optimális étrend mellett is szükség lehet egyes anyagok tudatos pótlására.

Milyen vitaminokat érdemes szedni?

Ötven éves kor felett mind a férfiaknak, mind a nőknek fokozottabban oda kell figyelniük a megfelelő vitaminbevitelre. Idősebb korban az A-, a B-, a C-, a D-, az E-, a K-vitamin és a B-vitaminok válnak kiemelten fontossá. Lássuk, mihez van rájuk szükség, és milyen napi mennyiség indokolt 50 év felett, nemek szerinti bontásban az amerikai National Institute of Aging (NIA) ajánlása szerint.

• Az A-vitamin hozzájárul a normál látás és a bőr normál állapotának fenntartásához, valamint az immunrendszer normál működéséhez. Nőknek 50 év felett 700, férfiaknak 900 mikrogramm bevitele ajánlott.
• A B-vitaminok egy 8 tagból álló csoportot alkotnak (ez a B-vitamin komplex) Ide tartoznak a B1 (tiamin), B2 (riboflavin), B3 (niacin), B5 (pantoténsav), B6 (piridoxin), B7 (biotin), B9 (folát) és B12 (kobalamin). Ezek a vitaminok többek között részt vesznek a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban és hozzájárulnak az idegrendszer normál működéséhez. A kor előrehaladtával felszívódásuk jelentősen csökken, ezért különösen fontosak az idősebbek számára – az egyes B-vitaminok pontos adagolásáról itt talál információt.
• A C-vitamin többek között hozzájárul a normál kollagénképződéshez és ezen keresztül a normál csontozat fenntartásához, valamint az immunrendszer normál működéséhez Az ajánlott mennyiség 50 éves kor után férfiaknak 90, nőknek 75 milligramm.
• A D-vitamin kulcsszerepet játszik a kalcium csontokba történő beépülésében, így támogatja a csontozat épségét, főleg nők számára fontos, mivel őket fokozottabban fenyegeti a csontritkulás. Emellett hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez. (Hozzájárul a kalcium és a foszfor normal felszívódásához/hasznosulásához és az egészséges izomfunkció fenntartásához). A napi javasolt bevitel 50-70 év között napi 15 mikrogramm (600 nemzetközi egység), míg 70 év felett 20 mikrogramm (800 nemzetközi egység), de a 100 mikrogrammos (4000 nemzetközi egységet) határt nem szabad túllépni.
• Az E-vitamin hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez. Ötven év felett napi 15 milligramm bevitele javasolt.
• A K-vitamin részt vesz a normál véralvadásban és a normál csontozat fenntartásában. Napi adagja 50 év felett férfiaknak 120, nőknek 90 mikrogramm.

Ebből a felsorolásból is látszik – pedig a B-vitaminok csoportját nem is szálaztuk szét –, hogy a vitaminok tudatos pótlása nem kis számolgatást igényel. Ezért lehet egyszerűbb, kényelmesebb, az életkor és nem alapján összeállított komplex készítményeket alkalmazni – persze csak a kezelőorvosunkkal vagy gyógyszerészünkkel történt konzultáció után, mint minden étrend-kiegészítő esetében.

The post Vitaminok: melyik mire jó és mennyi kell belőle valójában? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu