Megjelent a kormány honlapján a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény tervezete. Miután a kormánypártok és a Mi Hazánk az Alaptörvény tizenötödik módosításával alapjogi szintre emelte a helyi közösségek jogát önazonosságukhoz, ami felülírja a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium kidolgozta a részletszabályokat. A jövőben a közösség (önkormányzat) határozhatja meg, hogy egy településre kik költözhetnek be, kik vehetnek ingatlant, milyen feltételekkel. A tervezet szerint gyakorlatilag mindenki „betelepülő”, aki más településre akar költözni, ingatlant szerezne vagy lakcímet létesítene.
Azt írják: az önkormányzat ettől kedvezőbb irányba korlátlanul eltérhet, bármilyen csoportot mentesíthet a korlátozások alól, de szabadon választhat a jogvédelmi eszközök közül, az alkalmazás feltételeinek meghatározásában is viszonylag tág szabályozási szabadsággal rendelkezik. A tervezet alapján a termőföld kivételével (kivéve a zártkerteket) valamennyi ingatlanra a betelepülők szerzési tilalma mondható ki, az adásvételen felül ideértve az ingatlan használatát lehetővé tevő bármely szerződést is.
A jövőben így alakul az elővásárlási sorrend:
- 1. más jogszabály erejénél fogva elővásárlásra jogosult,
- 2. az önkormányzat,
- 3. az ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosa,
- 4. az ingatlannal telekhatáros ingatlanon lakóhellyel rendelkező.
Az önkormányzat a betelepülő ingatlanszerzését feltételhez, kötelezettség teljesítéséhez kötheti. Előírhatja, hogy a betelepülő a betelepülés feltételeként valamely, a közösség önazonossága, szokásai, hagyományai szempontjából releváns feltételt, a közösség javát szolgáló kötelezettséget teljesítsen.
Az önkormányzat akár a lakóhely, akár a tartózkodási hely esetében is előírhatja, hogy a településen lakcím sem létesíthető, vagy csak valamely feltétellel. Az önkormányzat a jövőben meg is adóztathatja a betelepülőket. (A részletszabályokat a helyi adókról szóló törvényben rögzítik majd.)
Az önkormányzat határozhatná meg a kívánatos lakosságszámot, azt, hogy
a településre kik költözhetnek be, a közösség kikkel kíván együtt élni.
Azt írták: a közérdek egyes esetekben összeütközhet az emberek alanyi jogaival, ezért valamely alapvető jog érvényre juttatásakor számos esetben kell más jogot a szükséges mértékben korlátozni.
A helyi közösség önazonossághoz való jogának érvényesülését a tartózkodási hely szabad megválasztásának, valamint a tulajdonhoz való jognak a megfelelő mértékű korlátozása nélkül nem lehet hatékonyan előmozdítani.
Navracsics Tibor miniszter szerint ez segítség azoknak az önkormányzatoknak, amelyek úgy érzik, a beköltözők nagy száma megváltoztatja a településképet, a település hagyományos szerkezetét. Az állami rádióban a tárcavezető elmondta: sok volt a panasz, hogy az egymást követő beköltözési hullámok már terhet jelentenek egy településnek, a korábbi népességszámra kiépült infrastruktúra nem elég teherbíró,
a helyi közösségek felhígulnak, eltűnnek.
Ilyennek nevezte a budapesti agglomerációt, a Velencei-tó környékét, és a balatoni térség keleti részét. Azt mondta: 3100 önkormányzat van. Kétezer településen csökken a népesség, ott ez nem probléma, a maradék 1100-ból 700-800 örül, ha nő a népesség. A betelepülőket 300 településen élik meg veszélyként, teherként. A miniszter szerint ezek olyan jogi eszközök, amelyek egy jogállamiságban kiállják a bírósági eljárások, az alkotmányosság próbáját. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a képviselő-testület dönt majd minden feltételről, akár a teljes tiltásról is.
The post A helyi önazonosság védelme is alapjogokat ír felül first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
