Végigtekintve a kérdéseken az látszik: arra kíváncsi a kormány, egyetértünk-e azzal, hogy a különböző fogyasztóvédelmi törvények betartását fokozottabban ellenőrizze a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve szigorúbban lépjen fel a szabályszegőkkel szemben. De mit lehet erre válaszolni?
Nyilvánvalóan!
De mit is jelent ténylegesen a fokozottabb ellenőrzés, illetve a szigorúbb fellépés? Ez sajnos nem derül ki. Akkor miről is mondunk véleményt?
A 12 kérdés és némi magyarázat
A felmérés úgy néz ki, hogy felteszik a kérdéseket, melyekre a válasz igen vagy nem lehet, és aztán alatta leírják, mik a kérdéshez kapcsolódó aktuális jogszabályok, elvárások, a lehetséges jogsértések, egynél pedig a bírságokat is ismertetik. Ebből a sorból kicsit kilóg a kilencedik kérdés, amely uniós jogi szigorítást szorgalmaz, illetve a 12. kérdés, amely a visszaváltási pontok számának – nem konkretizált – növeléséről kérdez. Íme a kérdések, melyek szerint a kormány arra kíváncsi, egyetértünk-e azzal, hogy
- a fogyasztóvédelmi hatóság fokozottan ellenőrizze az akciós árak feltüntetését,
- szigorúbban kell büntetni az akciókkal trükköző üzleteket,
- szigorúan fel kell lépni azon vállalkozásokkal szemben, amelyek összehangoltan, egyidejűleg túlzott áremeléseket hajtanak végre,
- a fogyasztóvédelmi hatóság fokozottan ellenőrizze a jótállási jegyek átadását és a vállalkozások jótállással kapcsolatos tájékoztatásait,
- a fogyasztóvédelmi hatóság szigorúbban lépjen fel azokkal a közszolgáltatókkal szemben, amelyeknél a telefonos ügyintézés nem kezdődik el a jogszabályban előírt 5 percen belül,
- szigorúbb büntetőjogi felelősségre vonás szükséges az e-kereskedelem területén elkövetett bűncselekmények esetében,
- szigorúbban kell fellépni azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek az emberekre vagy a környezetre veszélyes terméket árusítanak, vagy ismételt jogsértést követnek el,
- szigorúbban kell fellépni az online piacterekkel szemben a harmadik országokból érkező veszélyes termékek árusítása esetén,
- uniós szinten szigorítani kell a légiutas jogokkal kapcsolatos szabályokat járattörlés, visszautasított beszállás és poggyászpanaszok esetén,
- a digitalizáció számos előnye mellett komoly kockázatokat is hordoz a fogyasztókra – elsősorban a gyermekekre, az idősekre és alacsony digitális jártasságúakra – nézve, ezért indokolt e téren az erőteljesebb hatósági fellépés és a fogyasztói tudatosság további erősítése,
- a vállalkozások által egyre gyakrabban alkalmazott olyan hangzatos állításokat, amelyek egy termék „zöld”, „öko”, „bio”, „környezetbarát” jellegére vonatkoznak, megfelelően alá kell támasztani, és fel kell lépni a fogyasztók megtévesztésére alkalmas környezetbarát jellegre vonatkozó állításokat használó vállalkozásokkal szemben,
- minél több helyen kelljen biztosítani visszaváltási pontokat a kötelező visszaváltási díjas termékek környezetbarát felhasználása céljából.
Ezekre a kérdésekre jó szívvel csak igenlő válaszokat lehet adni. Nyilván tartassák be a jogszabályokat, ha kell, szigorúbban büntessék a szabályszegőket (jelentsen ez bármit is), hiszen ez a kormány által felügyelt fogyasztóvédelem dolga.
Hogy akad tennivaló, az egyértelmű, hiszen naponta olvashatunk arról, miként vernek át gyanútlan embereket, például kicsalják a pénzüket, akár a bankjuk nevében is. Talán a kérdések között szerepelhettek volna a tipikus átverős esetek is, illetve hogy ezeknek a visszaszorítását is igényelnénk-e. Persze nem kizárt, hogy a digitalizációs kockázatokba (fogyasztók, idősek, gyerekek) ezt is beleértették.
De vajon mi változhat attól, ha válaszolunk? Mi a felmérés tétje? Mit jelenthet, hogy szigorítanak?
The post Mire jó a kormány online fogyasztóvédelmi konzultációja? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
