Egy a közelmúltban megjelent tanulmány segíthet megérteni a női test egyik, sokáig haszontalannak vélt szervét – írja a Live Science. A szakértők most úgy gondolják, hogy a struktúra kulcsfontosságú lehet a női termékenységben.
A rete ovariit több mint egy évszázada fedezték fel, de egészen mostanáig olyan csökevényes függeléknek hitték, amelynek nincs lényegi feladata, csupán a magzati fejlődés maradványa. A hasonló csökevényekről általában azt gondolják, hogy az evolúció korábbi szakaszában olyan funkciókat láttak el, amelyek mára elvesztek.
A kutatók most arra jutottak, hogy a rete ovarii valójában igen fontos szerepet tölt be a petefészek működésében, ezáltal pedig a termékenységben. A csapat azt is feltárta, hogy a struktúrának három elkülöníthető régiója van, és reagálhat a hormonális jelekre.
Dilara Anbarci, a Michigani Egyetem munkatársa és kollégái azt javasolják, hogy a szeméremtest, a hüvely, a méhnyak, a méh, a petevezeték és a petefészek mellé a szervet is vigyék fel a női reproduktív traktus részei közé.
Az új eredmények egérvizsgálatokon alapulnak, de a csapat szerint az emberekre is érvényesek lehetnek. A struktúra számos emlősfajban jelen van, köztük a szarvasmarhákban, a macskákban, a juhokban, a sertésekben, a kutyákban és a majmokban, az emberek és az egerek esetében pedig hasonló korai nemi szervi fejlődés figyelhető meg.
A legújabb technikákkal dolgoztak
A rete ovarii egy patkó alakú csőhálózat, amely a petefészek alatt helyezkedik el, ott, ahol a vérerek és az idegek belépnek a szervbe. A struktúrát 1870-ben fedezték fel, azóta lényegében haszontalannak hitték.
Adam Taylor, a Lancasteri Egyetem munkatársa, aki nem vett részt a kutatásban, kiemelte: az 1800-as években a szakértők még nem rendelkeztek a modern technikákkal, ma viszont a képalkotó, mikroszkópos és molekuláris eszközök alkalmasak az újabb vizsgálatok elvégzésére.
A kutatók a rete ovarii méhbeli fejlődését mérték fel élő egerek esetében. Megállapították, hogy a struktúra három régiója más-más időszakban fejlődik, és ezek a régiók felnőttkorban is fennmaradnak. Tömegspektrometria segítségével azt is felfedezték, hogy az egyik rész több ezer fehérjét tartalmaz a csöveiben, amelyeket látszólag a saját sejtjei termelnek.
Az egyik protein az IGFBP2 volt, amely részt vesz a petefészek működésében. Ez módosíthatja az inzulinszerű növekedési faktorok (IGF-ek) elérhetőségét és aktivitását, ami fontos az éretlen petesejteket és hormonokat szállító tüszők fejlődéséhez. Fluoreszcens festék révén arra is fény derült, hogy az érintett régióban a folyadék a petefészek felé mozog, ez pedig megerősíti a feltételezett funkciót.
Kiderült az is, hogy a rete ovarii sejtjei olyan géneket fejeznek ki, illetve aktiválnak, amelyek különböző hormonreceptorokat kódolnak, köztük az ösztrogén és a progeszteron nemi hormonok receptorait.
Ezek köztudottan kulcsszerepet játszanak a női reprodukcióban és egészségben.
Anbarci szerint még mindig rengeteg a kérdés a női anatómiával kapcsolatban, vizsgálatuk remélhetőleg a petefészek alaposabb megértésére ösztönzi majd a kutatókat. A csapat céljai között szerepel a rete ovarii további elemzése.
The post Fény derült az egyik rejtélyes emberi szerv funkciójára first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
