A haláleset után a területileg illetékes önkormányzat meghallgatja az örököst és hagyatéki leltárt készít.
Ha közjegyző is részt vesz a hagyatéki eljárásban – ha a hagyatékban ingatlan is van –, a közjegyző a hagyatékátadó végzését megküldi a NAV-nak.
A NAV a hagyatékátadó végzés alapján számítja ki az öröklési illetéket, és arról fizetési meghagyást küld az örökösnek, aminek a kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni az illetéket.
Ha a vagyonszerző az örökhagyó egyenes ági rokona, testvére vagy túlélő házastársa, a NAV nem bocsát ki fizetési meghagyást, a mentesség tényét az ügyiratra jegyzi fel – olvasható az adóhivatal tájékoztatójában.
Mikor kell öröklési illetéket fizetni?
Ha valaki elhunyt hozzátartozója után örököl, a hagyaték után öröklési illetéket kell fizetnie.
A hagyaték lehet
- ingatlan, például lakás vagy
- ingó vagyontárgy, például nagy értékű festmény, autó tulajdonjoga,
- vagy úgynevezett vagyoni értékű joga, például haszonélvezeti jog, üzembentartói jog.
Külföldön levő ingóság vagy vagyoni értékű jog után Magyarországon csak akkor kell öröklési illetéket fizetni, ha abban az államban, ahol a vagyontárgy található, nem kell az öröklési illetéknek megfelelő adót vagy illetéket fizetni.
Mikor nem kell öröklési illetéket fizetni?
- Illetékmentes az öröklés az egyenes ági rokon – beleértve az örökbefogadást is –, testvér vagy házastárs, bejegyzett élettárs után.
- Nem kell illetéket fizetni, ha valaki az örökségről ingyenesen – tehát nem ellenérték fejében – lemond. Ha az öröklésről ellenérték fejében mondott le, akkor a lemondó fél az ellenérték alapulvételével ajándékozási illetéket fizet.
- Szintén nem kell öröklési illetéket fizetni, ha az örökös az örökséget visszautasítja.
- Nem kell öröklési illetéket fizetnie az átengedett rész után annak, aki a hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét más örökösnek ingyen átengedi.
- Nem lehet öröklési illetéket kiszabni, ha a hagyatékot vagy annak egy részét – az azt terhelő adósság fejében – az örökhagyó hitelezője veszi át. Ilyen esetben a hagyatéki hitelező visszterhes vagyonátruházási illetéket fizet.
Mennyi illetéket kell fizetni az öröklés után?
Öröklésnél az illeték alapja az örökös által megszerzett vagyon tiszta értéke, vagyis a megszerzett vagyon forgalmi értéke, csökkentve a hagyatékot terhelő tartozás értékével.
Az öröklési illeték általános mértéke az örökség tiszta értékének 18 százaléka. A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklésekor az öröklési illeték mértéke 9 százalék.
Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklésekor az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese.
A NAV fizetési meghagyásának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni az illetéket.
Mely esetekben kell bejelenteni az öröklést?
Ha nem indul hagyatéki eljárás, minden örökös külön-külön köteles bejelentést tenni az örökölt ingóságokról a HK jelű, Hagyatéki kimutatás elnevezésű adatlapon, amit a NAV-hoz kell benyújtani. Ha ezt nem teszik meg, az örökösök kötelesek a közjegyzőnél a hagyatéki eljárás lefolytatását kérni.
A HK-adatlapot az örökhagyó halálától számított 90 napon belül kell benyújtani az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerinti adó- és vámigazgatóságnál. Az adatlapot papíron és elektronikusan is be lehet nyújtani az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) segítségével.
A hagyatéki eljárást az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes közjegyzőnél kell kérni.
A NAV ekkor is fizetési meghagyást küld az örökösnek, aminek a kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni az illetéket a fizetési meghagyásban közölt számlaszámra.
The post Öröklési szabályok: ilyen esetekben nem küld fizetési meghagyást a NAV first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
