Négy katona sétál libasorban a fasor takarásában, az őket kereső drón elől időnként mozdulatlanná válva leguggolnak egy fa törzse mellé. A zümmögés elhalkultával a csoport továbbhalad, majd a vezető megtorpan és a földre mutatva figyelmezteti a társait: „lepisztok,” azaz „levél”, mondja egy féltenyérnyi orosz aknára mutatva. A hang azonban elárulja – a drón azonnal ott terem fölötte, és miközben a szakasz földre szegezett tekintettel próbál minél hamarabb elbújni az égből leselkedő veszély elől az aknákat kerülgetve, már hullik is rájuk a gránát.
Egyetlen szerencséjük, hogy egy gyakorlaton vannak, így a 3D-nyomtatott bomba csak pukkan, de nem sebesít meg senkit. Néhány nap múlva más lesz a helyzet: a mostanihoz nagyon hasonló körülmények közt kell majd harcolniuk a kurszki kiszögellésben (a gyakorlat idején még nem foglalták vissza az oroszok – a szerk.).
Séta a halál mezsgyéjén
Két óra alatt legyalogolni egy súlyosan elaknásított, egy kilométeres szakaszt: ezt a rizikót egyetlen nyugati hadsereg sem vállalná be, de ez az ukrán katona valósága
– kommentálja Dale, a svéd exkatona, aki az aknákkal foglalkozó továbbképzést tartja a kurszki kiszögellésből gyakorlatozásra hátravont katonáknak.
Már leszerelt katonaként, óriási tapasztalattal a háta mögött érkezett Ukrajnába az invázió kezdete után, hogy képzéseket tartson. Elmondása szerint mostanra szinte minden, amit korábban az aknákkal kapcsolatban tudott, kicserélődött vagy elavult. Egy, a korábbi képzésein részt vevő katona nemrégiben lépett aknára egy észak-koreai géppuskafészektől 15 méterre.
„Nem tudod a tankönyvet követni, ha 15 méterre vagy egy észak-koreai állástól, igaz? Egyszerűen nincs idő a földet szurkálni, fémdetektorozni, ezért a tréning középpontjában az aknák vizuális felismerése áll” – mondja. Ez kockázatosabb, mint amire őt tanították, de a drónok miatt muszáj gyorsan haladni a csatatereken.
Ebben a kiképzésben végső soron növeljük az aknákkal kapcsolatos kockázatvállalás szintjét, hogy gyorsabbak legyünk.
Az orosz hadsereg 2022-es inváziója után Ukrajna a világ egyik legjobban elaknásított országa lett. A keleti megyékben a szennyezett területet 140 ezer négyzetkilométerre becsülik: ez majdnem másfél Magyarország. A telepített aknákhoz képest a fel nem robbant lövedékek még nagyobb veszélyt jelentenek. Ez a szennyezettség szinte precedens nélküli: míg korábban a két Korea közötti határ számított a leghosszabb, egybefüggő aknamezőnek a maga 170 kilométerével, Ukrajna ezer kilométeres, befagyott frontvonala hamar a ranglista élére ugrott.
Dale elmondása szerint az oroszok aknákkal kapcsolatos doktrínája is változott 2022 óta: a teljeskörű invázió elején a gyorsan manőverező orosz csapatok taktikai aknamezőket telepítettek a körleteik és az elfoglalt falvak köré, amíg megpihentek, majd általában felszedték azokat, mielőtt továbbnyomultak az ország belseje felé. Ez 2022 végén változott meg, miután megérkezett a frontra a Wagner-zsoldoscsoport, amelynek tagjai a korábbi szíriai, afrikai bevetéseik tapasztalataként magukkal hozták a házi bombakészítés fortélyait, amit a terroristákkal való harcaik során eltanultak (angol terminológiában IED, „improvised explosive device”).
Ezeket az improvizált csapdákat aztán előszeretettel rejtették a harkivi, herszoni visszavonulás előtt halottak, eldobott fegyverek, lőszeresládák alá, hogy az óvatlan vagy a harcok sűrűjében elfáradt ukrán katona kezébe-arcába robbanjon a csapda. Ennél kegyetlenebb – és katonai szempontból érthetetlen – szokássá vált, hogy a civil infrastruktúrába is rejtettek ilyen csapdákat: hűtőbe, játékmaci belsejébe – számtalan hazatérő gyermeket megnyomorítva, megölve ezzel.
A következő fordulatot a frontvonal megszilárdulása és a nagyszabású ukrán zaporizszsjai ellentámadás belengetése hozta el. „Az orosz hadosztály szintű műszaki csapatok, amelyekhez foghatót tényleg nehéz a világon találni, szabad kezet kaptak, hogy azt csináljanak amit akarnak, óriási léptékben” – mondja Dale. „És megépítették a legnagyobb aknamezőt, amit a világ valaha látott.”
The post „Hét aknát találtam a kertemben, mindet hasznosítottam” – túlélési gyorstalpaló az ukrán aknamezőkről first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
